Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - A debreceni erdőspuszták története 1945-ig

zsa nádor Haláp-i István fia Bereck két ekényi birtokrészét kapta meg bírság fejében, mert Bereck szökni engedett egy gonosztevó't. Bár már a XIII. században egyházas hely kellett legyen, kis lélekszáma miatt a pápai tizedjegyzékekben nem találkozunk papjával. A XIV. században továbbra is helybeli nemesek birtoka, akik a biharmegyei nemesség életében szerepet játszhattak, hiszen Haláp-i Gergely 1341-ben nádori megbízottként szerepel. 1347-ben Szalóksámson határjárásában mint annak határosát írják Haláp falut. Határának megállapítását ez az oklevél és a Bánkra és Fancsikára vonatkozó XIV. századi oklevelek teszik lehetó'vé. 3. kép Az 1360-as évek után a falu egész birtoka a Debreceni család kezére jutott. 1400-ban a család utolsó férfi leszármazottja, Debreceni László birtoka. 1411-ben is a debreceni uradalom tartozéka, ebból az évból az uradalom falvainak és pusztabirtokainak egyik legteljesebb felsorolását ismerjük. 1424-ben a Debreceni családdal házasságkötés révén rokon Monakiaknak voltak itt birtokrészei. 1466-ban Szilágyi Erzsébet, Mátyás király anyja - a debreceni uradalom földesura - éppen a halápi jobbágyait sújtott hatalmaskodás miatt követelt elégtételt Kállai Lökös Jánostól. Utóbbi ugyanis a halápi jobbágyoktól 100 ökröt, 300 tehenet, 36 lovat, és ugyancsak a halápi egyház 36 tehenét borjaikkal együtt elhajtatta. Haláp egész c^ 39