Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - A debreceni erdőspuszták története 1945-ig

1433 őszén Szepesi László panaszára a leleszi konvent vizsgálatot indít Geszti László debreceni uradalmi tiszttartó ellen, mert az Szepesi paci jobbágyát a debreceni piacon elfogatta és megkötöztette. Az ügy kimeneteléről nincs adatunk, de a debreceni uradalom és a Szepesiek közötti másik ügy lényeges adatot tár fel. 1452. október 2-án Hunyadi János kormányzó (a debreceni uradalom birtokosa is!) megparancsolja a váradi káptalannak, hogy a debreceni polgárok panaszára vizsgálja ki Szepesi László és a többi szepesi nemesek hatalmaskodását, mivel ezek Szepes, Ebes és Pac birtokokon a debrecenieket illető részt erőszakkal elfoglalták. Adatunk szerint tehát a debreceniek a paci földön valamilyen részbirtokot használtak. Erre vonatkozóan későbbi adatot nem ismerünk. 1552-ben parókiáját említik, ekkor 17 jobbágy telkét írták össze, földesurai a Szepesi család tagjai. 1555-ben is néptartó hely, de már csak 7 jobbágyporta után adózik. Népessége lassan elfogyatkozott, 1561-ben már pusztabirtoknak írták. A középkori Pac falu határa eredetileg nagyobb volt, mint a XVII. század elejétől paci pusztának nevezett területé. A falu belsősége ugyanis a templommal együtt a Kondoros vize mellett feküdt, a későbbi debreceni ún. Újföldön. A templom tégla alapfalait 1885 körül szedte fel a terület akkori gazdája. A paci templom harangját 1667-ben Nagy Balázs nevű debreceni polgár még őrizte. További sorsáról nincsenek adataink. A paci földön Debrecen az első zálogos részeket 1581-ben szerezte meg Szepesi László dédunokájától, Tarkányi Jánostól. 1620-ban a város örökáron vásárolta meg a Csonkás nevű erdőt egy idegen részbirtokos családtól, a Kaszásoktól. 1627ben, majd 1658-ban és 1659-ben a Szepesi részen örökös Tarkányi, Becski és Bogdányi családoktól egészen 1779-ig újabb és újabb részeket vettek a debreceniek zálogba. Végül a korábbi birtokosok joga elévült, a város a zálogkiváltó perekben hozott ítélettel a paci részek örökbirtokába jutott, az utolsót 1861-ben örökáron vette meg. A paci erdőspuszta déli részén 1650-től az írott források külön említik a Veker nevű birtokot, amelyen korábban erdő állott. Később a város majorsági földje lett, majd újra erdőt telepítettek rá. A XVIII. század végén Pac és Veker együttes területe valamivel több mint 2545 hold, de ennek csak kevéssel több mint 993 holdnyi részén volt erdő. Haláp A halápi erdőspuszta Debrecen legnagyobb kiterjedésű belső erdőbirtoka, bár a századok során éppen itt fogyatkozott meg az erdő a legnagyobb mértékben. A falu neve személynévi eredetű, s a XII. században már biztosan megtelepedett. Lehetséges, hogy a királyi várbirtok népei hozták létre. A Haláp személynév az Árpád-korban gyakran használt, és ilyen nevű falu több volt, például Zala megyében is. Első két írásos említésekor - 1213 és 1215 - Haláp-i Ypolitus birtoka. Jellegzetes észak-bihari nemesi birtokosok települése. A falu, illetve birtokosa a debreceni uradalommal korán kapcsolatba került. 1322-ben a város földesura Dó38 ?J