Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Polgár és vidéke a tatárjárástól a hajdúk letelepedéséig

olgár és vidéke a tatárjárástól a hajdúk letelepedéséig A táj, a településrendszer megszilárdulása a XIII. században A táj földrajzi adottságaihoz alkalmazkodva vizsgált területünkön is a XIII. században szilárdult meg a középkori településhálózat. A továbbélő honfoglalás kori szállások, a X-XI. század faluszerű települései és már a XI-XII. században állandósult falvak viszonylag távol estek egymástól, így nagy kiterjedésű határuk volt. Szabó István mélyreható vizsgálatából tudjuk, hogy a településeknek a XI-XII. század fordulóján történt sűrűsödéséhez - a korábbi nagyhatárú birtokok területén, de új település létrehozásával is - jelentó'sen hozzájárult a prédiumok kialakulása. Ezek korai földesúri gazdasági „üzemegységek" voltak, ahol az úr munkaeszközeivel többnyire rabszolga- vagy szolgasarú, kis lélekszámú népesség folytatott termelő' munkát. Egy részük kezdettől fogva hordozta a faluvá fejlődés csíráját, több adat szól egyházas prédiumokról.

1 Míg településrendszerünk fejlődésének első szakaszában a nemzetségi birtokrendszernek volt döntő szerepe, addig a második szakaszban, a XII-XIII. század fordulójáig - amikor a prédiumok korábbi jelentősége lassan csökken - mind fontosabbá válik a királyi várispánságok, majd pedig a nagybirtok településfejlesztő tevékenysége. A harmadik fejlődési szakasz a tatárjárás előtti évtizedekben kezdődik. Az egyházi és világi nagybirtok szerepének növekedése, a várispánságok falvainak fokozódó eladományozása, valamint a megmaradt prédiumok faluvá fejlődése jellemzi. Ugyanakkor a váraktól eladományozott földeken sok, az oklevelekben szintén prédiumnak nevezett, kis faluszerű település is keletkezett. Ezek túlnyomó többsége azonban nem élte túl a tatárjárást.

2 Kutatott vidékünkön régészeti leletek, elsősorban az 1971. és 1972. évi terepbejárások helyszíni megfigyelései, valamint régi térképek és okleveles anyag alapján tudtuk helyhez kötni - soroljuk északról délfelé haladva - Tárnok, Kékes, Selypestő, Csőszd, Polgár, Szentmargita (Fehérszentmargita) és Szentmiklós (Csegeszentmiklós) falvakat. Eddig nem azonosított településeket, nagyrészben feltehe1 Szabó István: A prédium, Vizsgálódások a korai magyar gazdalság- és településtörténelem körében. - ATSz 1963. 1-49., 301-337. - Az oklevelek prédiumnak nevezik XI-XII. századi településeinknek 45-50 százalékát. 2 Szabó István: A falurendszer kialakulása Magyarországon, X-XV. század. (Bp. 1966.) 88-90., 93-94. - A prédiumok második korszakára lásd, uo. 50. 9 ^ 363