Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - Építészettörténeti jelentőségű régészeti kutatások Hajdú-Biharban 1944–1984

melletti talajszintsüllyesztést is meg lehetett oldani. A nyugati fal megmaradt szakasza a református lelkészi hivatal XVIII. századi épületével összhangban műemléki területet zárt be, hiszen G. Sándor Mária kutatása bizonyította, hogy a XVIII-XIX. században többszörösen átépített és bővített református templom középkori eredetű. A dorogi görög katolikus templomot a XVIII. században építették, előzményére semmilyen adat nincs. Igen sajnálatos, hogy később Hajdúszoboszlón a régi egyházi hivatal épületének indokolatlan elbontásával, az amúgy is rövid nyugati falszakasz újabb részének feláldozásával a nem körültekintő városépítés az intim hangulatú romterületet jelentősen megzavarta. Itt kell szólnom arról, hogy bár Hajdúnánáson is megtalálták 1956-ban útszélesítéskor az 1860. évi rajzi ábrázoláson még látható templom körüli erődfal délkeleti sarokbástyájának alapozásmaradványait, de sem további kutatásra, sem rekonstrukcióra a múzeumi és műemlékvédelmi illetékes szervek nem gondoltak. Hajdúnánás vezetői ezt még csak nem is kezdeményezték. A Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat tervezőmérnöke pedig helyszíni szemle után tett arra javaslatot, hogy a sarokbástya sülylyesztett szinten bemutathatóvá váljék. Ennek ellenére a napvilágra került falmaradványokat betemették. Itt kell szólnunk Debrecen egy elszalasztott lehetőségéről. Az Országos Műemléki Felügyelőség az 1960-as évek elején a város és három tiszántúli megye műemlékeinek helyre állítására, illetve folyamatos karbantartására önálló építésvezetőséget akart felállítani Debrecenben. A következő másfél évtized bizonyította, hogy a város akkori vezetőségének elutasító álláspontja milyen mértékben vetette vissza a műemlékvédelem ügyét területünkön. Debrecen helyett azután Nyíregyháza kapta meg a műemléki építésvezetőséget. Hosszú évek után 1962-től újból kapott a Déri Múzeum régész és történész munkatársakat. Az év őszén Téglás-Angolkert lelőhelyen leletbejelentés nyomán sikerült feltárni Szentlélek Árpád-kori település kis méretű, félköríves szentély záródású templomának döngölt sárga agyagalapozását és a templomkörüli temető 41 sírját. A Gazdapusztai Gyula és Módy György által végzett kutatás azért lett kiemelkedő jelentőségű, mert területünkön először sikerült nem falu (villa), hanem egy kései prédium egyházát feltárni. Szabó István 1963-ban megjelent nagyszerű tanulmányában tisztázta a prédiumok, korai földesúri házi gazdálkodási üzemek, szerepét XI-XII. századi gazdaság- és település történetünkben. Szentlélek a prédiumok másodvirágzása idején, a XIII. században is élt. Temploma a tatárjárás előtt már állott, de az 1344. évi okleveles említésekor feltehetően már puszta birtok. 1963 nyarán a múzeum munkatársai terepbejárás során Hortobágyon fellelték a Hajdúszoboszlóhoz tartozó Angyalházapusztán az Árpád-kori Szomajom (későbbi nevén Angyalháza) templomhelyét és a falu helyét. Kisebb kutatóárok húzásával 80 cm széles téglafal maradványai kerültek elő egy szakaszon. Temetője bolygatatlannak tűnt. Sajnos feltárás itt sem következett. Ugyanez év őszén Mesterházy Károly Berettyóújfalu-Andaháza puszta lelőhelyen egy kis méretű román 332 ^