Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - Szentgyörgy (Kismacs9 Árpád-kori templomának feltárása. A falu a XIII–XIV. században (Társszerző: M. Nepper Ibolya)

Macsnak, 1379-ben Kismacs-nak is, majd utóbb századokon át újból Szentgyörgynek nevezett falu megtelepedése. A magyarországi falurendszer kialakulásáról írt alapvető munkájában Szabó István a falukettőződéssel létrejött páros nevű falvakról írja; „Igen sokszor találkozunk szomszédos vagy közeli falvak azonos alapneve mellett a Nagy és Kis jelzőkkel. Ez a megkülönböztetés azonban a régi magyar nyelvben nem szükségképpen a nagyobb térbeli vagy lélekszámbeli terjedelemre óhajtott utalni, hanem arra, hogy az egyik falu - a Nagy - régi, öreg volt a másikhoz képest, általában azonban az ilyen falu, lakosainak számára nézve is, rendszerint valóban nagyobb volt."

31 Ha ezt a nyilván több adatból levont következtetést a mi két településünkre alkalmaznánk, azt kellene mondanunk, hogy az 1282-ben csak Macsnak, de 1322-ben már Nagymacsnak nevezett falu jött létre előbb. Természetesen esetünkben nyomósán figyelembe kell venni, hogy a Nagymacs-Kismacs falunév együtt nem egy időben, még csak nem is egy-két évtizeden belül fordul elő egyszerre. A szabolcsi falu 1335. évi Egyházasmacs neve sem jelezheti, hogy a másik, a bihari Macs egy hazátlan falu volt. A XIII. század végén sem volt az, hiszen szerepel a püspöki tizedjegyzékben s a bihari főesperességhez tartozó falu János nevű papja a pápai tizedjegyzékek tanúsága szerint az 1332-36 években 10-10 garas pápai tizedet adott. Itt az utolsó említéskor a falunév Mach alakban szerepel.

32 Papja ugyanannyi tizedet adott, mint például a Debrecentől délre fekvő Boldogasszonyfalva plébánosa, tehát a tized mennyisége alapján viszonylag kis lélekszámú település volt ez is. Ugyanebben a forrásban megleljük az egri püspökség szabolcsi főesperessége falvai között Mihály szentgyörgyi papot (sacerdos Sancti Georgii), 1332-ben 12 garast fizetett, az 1334. évi második fizetésnél pedig a pap neve nélkül ugyanebben a főesperességben összeg nélkül feltüntetik Moch falut és végül az 1335. évi első fizetéskor egy falunév nélkül irt Mihály pap 10 garast adott. Ez utóbbi adatot a pap nevének azonossága mellett azért is ide kell értelmeznünk, mert Hatház, Cégény, Böszörmény után, de Himes, Hegyes, Szoboszló előtt sorolják. A falu nagyságrendje is az 1332. évi fizetéshez hasonló, akkor 12, most 10 garas a tized.

33 A pápai tizedjegyzékben szereplő összegek önmagukban nem elégségesek arra, hogy egy falu lélekszámát pontosan megbecsüljük, de elég azt megállapítanunk, hogy a tized alapján nem következik a Nagymacsnak nevezett falu nagyobb népessége. Legalábbis a XIV. század harmincas éveiben nem. Györffy György számítása alapján a pápai tizedjegyzék minden 1 garasára feltehetően átlagosan 4 jobbágytelket vehetünk. így a bihari Macs (később néha Nagymacs) 40 telkes, a szabolcsi Szentgyörgy (később néha Kismacs), ha az átlagot vesszük, 38-40 telkes fa31 Szabó István: A falurendszer kialakulása Magyarországon (X-XV. század) (Budapest, 1966) 123. 32 Monumenta Vaticana históriám regni Hungáriáé illustrantia. Series I. Tom. I-IV. (Budapest, 1885-1891) l/l. 44., 58., 66., 72., 81. 33 Monumenta Vaticana Hungáriáé. 1/1. 246., 344., 360. 320 fo