Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - Szentgyörgy (Kismacs9 Árpád-kori templomának feltárása. A falu a XIII–XIV. században (Társszerző: M. Nepper Ibolya)

lu lehetett.

34 Tehát - ha egy telekre öt főt veszünk - mindegyik faluban 200-210 főnyi népesség élhetett. Természetesen az 1330-as évek helyzete nem vetíthető' vissza még a század elejére sem. Lehetséges, hogy a bihari falu későbbi Nagymacs neve valóban azért jön elő forrásainkban, mert a XIV. század derekán a megkülönböztetés már nem a templom titulusa nyomán történt - Szentgyörgy -, hanem mert még ekkor is emlékezhettek arra, hogy a bihari falut korábban megülték. Esetleg egyháza is hamarabb megépült, s a tatárjárás eló'tt valóban „Nagy" Macs, azaz a régibb, nagyobb határú s feltehetően a népesebb falu volt. Mindenesetre adatainkból nem egyértelműen következik az, hogy a bihari Macs egyháza előbb épült meg, mint az 1234-ben említett Szent György egyháza. 1335-től több mint negyven esztendőn át a szabolcsi falut nevezik Egyházasmacsnak, mintha a másikkal szemben az itteni egyház megléte lenne a legfontosabb megkülönböztetés. Ez helytálló feltevésekre adna alapot, ha a bihari falunak nem lett volna temploma. De láttuk, hogy éppen az 1330-as években itt plébános János pap. Az első fejezetben részletesebben volt szó a bihari Macs falu templomáról, mely a falu Tócó balpartján épült részén állott. Maradványait Zoltai feltárta. Sajnos csak az egyenes záródású szentély északkeleti és délkeleti irányítású támpilléreinek az alapozását. A hajó hosszát pontosan megállapítani nem tudta. Titulusát először csak 1415-ben említik, Szent Mihály arkangyal tiszteletére volt szentelve.

35 Ez az 1415. évi, Egerben kiállított oklevél fényt vet egy 1394 előtt megindult és hosszan tartó perre - a bihari Macs falu Tócó jobbparti falurészén élő jobbágyok, és földesúrnőik Szent Mihály templomhoz tartozása ügyében. Az egri püspökség és a kismacsi Szent György egyház kegyurai, a Várdai család álláspontja szerint a bihari falu Tócó jobbparti része a Szentgyörgy egyházhoz tartozik keresztelés, esketés, temetés és természetesen a szokásos papi jövedelmek szolgáltatása terén. Az érvelésben már korábban szerepelt az, hogy a szentgyörgyi egyház a hosszúmacsi Szent Mihály egyháznak anyaegyháza.

36 A 34 Györffy i. m. 589. 35 Zichy okmánytár VI. 359-61. 36 1394-ben már a hatházi és zeleméri plébánosok azt jelentik Hatházról János hevesi főesperesnek, hogy Macs falu bírája és „populi et hospites" földesúrnőjük (Macsi vagy Debreceni) Sandrin özvegye tanácsára megtagadták a Szent György egyházánál való megjelenést, Zichy okmánytár. VI. 29-30. - 1410-ben perhalasztás, Zichy okmánytár. VI. 64. - 1414-ben János főesperes a zeleméri, kallói és monostori plébánosokat küldte ki, vizsgálják meg, hogy a hosszúmacsi földesúrnők Debreceni Sandrin és László özvegyei, jobbágyaik papi adózását a szentgyörgyi anyaegyháztól törvényellenesen tagadják-e meg, Zichy okmánytár VI. 318-19. - A vizsgálattal megbízott plébánosok jelentették, hogy a földesúrnó' megakadályozta a jobbágyok kihallgatását, őt magát Egerben törvény elé idézték, Zichy okmánytár VI. 325. és 330. - 1415-ben János főesperes a kallói, böszörményi, bóthi, zeleméri és hatházi plébánosokat küldte ki, hogy az ellenkező földesúrnőt, Hosszúmacsi Sandrin özvegyét kiközösítés terhe mellett utasítsák annak elismerésére, hogy Macs falu Tócó jobbparti része az egri egyházmegyéhez tartozik. Zichy okmánytár VI. 359-61.1424-ben a király Debreceni László özvegyét és két leányát az esztergomi érsek elé idéztette, Zichy okmánytár VIII. 208-09. €^ 321