Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - Szentgyörgy (Kismacs9 Árpád-kori templomának feltárása. A falu a XIII–XIV. században (Társszerző: M. Nepper Ibolya)

Debrecen és környéke középkori történetének kiemelkedő kutatója Zoltai Lajos a Váradi Regestrum különböző eseteiben szereplő Mochy falu közül egyiket sem kapcsolta az 1282-től oklevelesen ismert bihari Macs faluhoz.

27 Annak ellenére, hogy az egyik esetben eljáró Macobius (de villa Elep) poroszló lakhelyét Karácsonyi és Borovszky a Debrecentől nyugatra elterülő Elep pusztával azonosítják.

28 Gyórffy György az 1285. évi Rofoin bánnak tett adományozásnál Macs faluban jelzett várföldet vette figyelembe és feltételezi, hogy a Regestrum 1219. évi esetében szereplő dobokai várnépek Mochy faluja azonos lehet a bihari Maccsal.

29 Legújabban Lévai Béla érvelt a dobokai várnépek Mochy faluja és a kolozsi Mócs azonosítása mellett. Elsősorban azt emelte ki, hogy Adorján poroszló Szil faluja a középkorban Biharhoz tartozó Kalotaszeg területén levő Szilitelek birtokkal lehet azonos. Ezt az is támogatja, hogy Adorján a Kalota-nemből származott.

30 A fent ismertetett érveléseket, feltételezéseket átgondolva, de különösen figyelembe véve a Mochy falunév más esetekben való előfordulását, az ügyben megnevezett személyeket és falvakat - azt mondhatjuk, hogy több érv szól az 1219-ben részben dobokai várnépek falujaként említett Mochy és az 1282-től jól adatolt bihari Macs falu azonosításával szemben, mint mellette. Egy bizonyos, - már a XII. század végén állott egy falu és egy prédium azon a nagy határon, melynek két részét a későbbiekben külön-külön Macsnak, majd Nagymacsnak, illetve Szentgyörgynek vagy csak Macsnak neveztek. Nézzük most, hogy az először 1322-ben használt Nagymacs elnevezés eligazít-e bennünket abban, hogy a feltételezett falukettőződés előtt az 1282-ben és 1285-ben még csak Macsnak, majd 1322 után - ha nem is következetesen Nagymacsnak, Hosszúmacsnak, majd megint több évszázadon át csak Macs-nak nevezett birtokon előbb állandósult település, jött létre tényleges falu, mint az első előfordulásoknál Szentgyörgynek, azután 27 Zoltai: Macs, i. m. 31. 28 Karácsonyi-Borovszky: Váradi Regestrum, i. m. 221. 29 Györffy György: i. m. 640. - A Regestrum többi három Mochy falunevét az Árpád-korban Bihar és Szolnok megyék határán fekvő Mogy faluhoz kapcsolja, mivel az 1291-94 közötti püspöki tizedjegyzékben vitathatatlanul ezt a falut írták, de csak egy esetben Moch-nak, lásd ugyanott 645. - Jakubovich i. m. 300. és 358., valamint Jakó Zsigmond: Bihar megye a török pusztítás előtt. Település- és Népiségtörténeti Értekezések. 5. sz. (Budapest, 1940) 3030. E munka térképmellékletén Mogy délnyugatra esik Széplaktól, Györffy térképén északnyugatra található. Ez utóbbi lokalizálást helynévi adat támasztja alá. A Váradi Regestrum-beli Mochy falvak valóban ide is vonhatók, mivel az esetekben Tobia szolnoki curialis comes, illetve a bilotus regis de Zounok volt a bíró. Viszont ugyanilyen joggal vehetjük a dobokai várnépek lakta Mochy falut is egynek a XIII. század végén Moch, ill. Mogh néven írt faluval. 30 Lévai: Józsa története a földrajzi nevek tükrében, i. m. 5. - A bihari Szilitelekre (1260-70 körűire keltezett adat) lásd Györffy i. m. 672. Éppen Györffy kutatásai nyomán is tudjuk, hogy a tatárjáráskor elnéptelenedett falvak megjelölésére is szolgált a XIII. század végén a -telek vagy -teleké utótagú falunevek jórésze. Szilitelek Györffy térképén Farnastól keletre, Sztánától északra van jelölve. C^ 319