Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - Szentgyörgy (Kismacs9 Árpád-kori templomának feltárása. A falu a XIII–XIV. században (Társszerző: M. Nepper Ibolya)

bolt maradványait találta, azt temettette vissza. A falak mellett pedig idő hiánya miatt fél méternél mélyebbre nem ment. Az 1975. évi kutatás a nyugati bejárat feltárása mellett bizonyította, hogy a sekrestye utólagosan, egy második építési korszakban épült, szerintünk a XIII-XIV. század fordulóján. De kiderült az, ami számunkra még fontosabb, hogy eredetileg mind a szentély sarkainál, mind a hajó és a szentély csatlakozásánál egy-egy támpillér volt. Ezek közül az északiakat a sekrestye hozzáépítésekor semmisítették meg. A keleti fal megerősítésére viszont a sekrestye csatlakoztatásánál és az eredeti falközépen egy-egy támpillért emeltek. Tehát a nagygúti templom építésekor, a XIII. század első harmadában, amit a Zoltai által szórványként talált S-végű hajkarikák is hitelesítenek, szinte teljesen azonos alaprajzú és közel azonos méretű volt, mint Szentgyörgy egyháza. (5. rajz) A hajó nagysága azért volt kisebb, mert Nagygút falukettőződéssel jött létre, a közelben ott volt Kisgút - a XII. században csak Gút - elsó', félköríves szentélyzáródású temploma. De a nagygúti mellett a szentgyörgyi templomhoz hasonló méretű és alaprajzú volt eredetileg a bizonyos átépítésekkel ma is fennálló acsádi (Nyíracsád) plébánia templom is. Gút és Acsád már jóval a tatárjárás eló'tt a Gutkeled nemzetség különböző' ágaihoz tartozó családok birtokában voltak. Tanulmányunk második részében Szentgyörgy birtoktörténetének rekonstruálása ezt bizonyítja a mi falunkra is. Esetünkben nagyon is gondolatébresztő Kozák Károly feltevése, hogy az Adony (ma Nyíradony) környéki, sőt távolabbi Gutkeled birtokok falusi plébánia templomai a nemzetség adonyi monostorának templomáról mintegy mintát vettek. Az adonyi monostortemplom Kiss Lajos által feltárt maradványait Kozák értelmezte. Következtetései öszszegzése; a nyugati toronypáros, nagyméretű előcsarnokkal épített templom keletéit volt, bizonyosan egyenes szentélyzáródású és feltételezetten északi sekrestyekápolnával épült. Ez valóban a tatárjárás utáni templom, véleményünk szerint inkább a XIV. század első évtizedére keltezhető. így akkor épült ki, amikor a monostorban már premontreiek voltak. Mi feltesszük, hogy a szentgyörgyi, nagygúti, acsádi plébánia templomok az 1220-as években épültek és a példát a XIII. század első harmadában már régen álló egyszerűbb alaprajzú, de egyenes szentélyzáródású adonyi nemzetségi monostortemplom szolgáltathatta. Szentgyörgy falu északi szomszédja Zelemér. Nem ismerjük első templomát, a fennálló rom és a feltárt alapfalak a XIV. század első évtizedére utalnak. Keleti szomszédja Monostor, félköríves szentélyzáródású temploma a XII. században már állott. Mindkét falu ősi Gutkeled birtok, Monostoron a nemzetség egyik családjának temetkezőhelyes monostora (Szólátmonostora) volt. Szentgyörgy déli határosa Macs. Temploma a Tócó bal partján a Köves laponyag nevű kis halmon állott, a hajdúnánási vasútvonal építésekor 1884-ben vágták át. Zoltai Lajos tulajdonképpen csak az egyenes záródású szentély keleti részét és a hajó északi fala alapozásának egy szakaszát tárhatta fel. A többi falmaradványok benyúltak a vasúti töltés alá. Az egyenes záródású szentély belső szélessége 4,95 méter, falainak vastagsága 96 cm, a szentély mindkét sarkán támpillér volt. A fellelt északi alapárok vonalából számítva Zoltai szerint a hajó 1,8-2 méterrel volt szélesebb, 296 ?}