Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - A herpályi templomromnál végzett régészeti kutatás és helyreállítás (1972–1975)

A templom körül az előző évben megkezdett talajszint-süllyedést kézi erővel elvégeztük, de a véglegesnek szánt környezet kialakítását gép hiányában nem fejezhettük be. * Az 1976. évben a déli toronytól délkeletre eső terület tereprendezése, a déli kapu környékének kutatása és a kolostor esetleges déli csatlakozásának felderítésére végzett munkánk során átlagosan 0,75-1,10 mélységben 28 nagyrészt bolygatott és többségükben téglakeretes sírt tártunk fel. A sírföldben mindenütt IX-XI1. századi edénytöredék volt. Ez támogatja azt a feltevést, hogy a templomdombon a monostor építése előtt a XII. század elejéig kontinuus település volt. A bolygatatlan 6. sír női váza jobb kezének csontjai között egy II. Géza (1141-1162) dénárt találtunk). Ez is arra mutat, hogy a herpályi nemzetségi monostort a XII. század közepe után építhették s a tatárjáráskor pusztult el. Teljesebb értékelést a temető többi részének feltárása és a kolostor fellelése után adhatunk. IV. A herpályi templom maradványainak értékelése Az elmúlt évben aránylag rövid ideig tartó tereprendezési és feltárási munkák elsődleges célja a torony körüli terület rendbetétele volt, amelyet azonban csak kisebb feltárás során gyűjtött adatok alapján tudtunk elvégezni. Az e munka során előkerült falmaradványok szükségessé tették az állagvédelmi munkákat, amelyek további adatgyűjtést tettek szükségessé. E kutatás, állagvédelmi és helyreállítási munka nyomán egy jelentős méretű templom maradványaival bővült a most már rendezett területen álló herpályi torony látványa. A jelentős templommaradvány méretei mellett több olyan részletet is őriz, amely alkalmas arra, hogy a feltárás befejezése előtt kísérletet tegyünk a herpályi templomrom egyes részleteinek értékelésére. A templom mérete, alaprajzi elrendezése, a gondos, jó minőségű falazás, valamint műrészletei és a reprezentatív nyugati toronypár egyaránt arra utal, hogy egy kolostor templomának maradványai váltak ismertté az elmúlt években végzett munka nyomán. A templomhoz tartozó kolostor épületeinek maradványai még nem kerültek elő. A déli mellékhajóhoz csatlakozó sekrestyekápolna, a hajó déli falában feltárt kapu, s az előtte levő kapuépítmény, valamint a déli torony délkeleti sarkánál feltárt, déli irányba tartó falmaradvány alapján feltételezzük, hogy a kolostor délről csatlakozott a templomhoz. Esetleges maradványainak feltárására a következő években kísérletet teszünk. C^ 275