Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)
Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - A herpályi templomromnál végzett régészeti kutatás és helyreállítás (1972–1975)
A helyreállított sekrestye-kápolna és bejárat a déli főfalon, 1974 A templom alaprajzi elrendezése elsősorban a szentélyek alaprajza, valamint a nyugati toronypár arra mutat, hogy a templom építésének korát legkésőbb a XIII. század első felében keressük. Ebben az időben jelenik meg hazánkban kolostortemplomainknál az egyenes szentélyzáródás (Pannonhalma, Pásztó stb.) a bencés rend építkezéseinél. 41 Már valamivel korábban egyenes szentélyzáródású templomokat építenek hazánkban is a ciszterciek, de azoknak alaprajzi elrendezése egészen más (Cikó, Szentgotthárd, Zirc), kereszthajósok és torony nélküliek. E típus legépebben megmaradt emléke hazánkban a XIII. század első felében épített bélapátfalvai apátsági templom. 42 41 Kozák Károly: Győr-Sopron megye középkori egyenes szentélyzáródású templomairól. Adatok az Árpád-kori építészet történetéhez. Arrabona VII. (Győr, 1965) 133-156. Valter Ilona: Műemléki feltárások és helyreállítások Pásztón. Műemlékvédelem XIII. évf. (1969) 4. sz. 226-230. 42 Gerevich Tibor: Magyarország románkori emlékei (Budapest, 1938) 31. Itt történik említés a Zólyom és Bozók között található dobronyai (Dobra Niva) templomról is, amely ugyancsak egyenesen záródó fő- és félköríves mellékszentélyekkel épült. 276 ^} Az északi főfal feltárt alapjai, 1974