Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)
Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - A Nagytemplom körüli ásatások eredményei
^\ Nagytemplom körtili ásatások eredményei A város társadalmának múltunk iránt érzékelhető érdeklődést tanúsító részében, de országosan - és a szakemberek körében is - jelentős figyelmet váltott ki a Nagytemplom körül tavaly szeptemberben és októberben, az idén pedig április 21-től a mai napig tartó régészeti feltárás. Ez az érdeklődés helyileg még csak fokozódott mikor augusztus 23. után elkezdődött a jelenleg is folyó építési, mély építési és tereprendezési munka, melynek eredményeként a feltárt falmaradványokra alapozva műemléki romkertet alakítanak ki. A régészeti kutatás s különösen is a romkert remélhetően öt héten belül befejeződő kiépítése csak azért lehetett eredményes, mert az illetékes szakintézmények mellett elsősorban a város vezetésének és társadalmának széles körű erkölcsi és anyagi támogatását élvezte. Illesse e helyről is köszönet mindazokat, akik tudtak és tudnak történelmi emlékeinkhez méltó felelősségteljes gondolkodást és gondoskodást mutatni. Bizonyítéka ez egyben annak is, hogy az Emlékkertet megteremtő, Izsó Miklós nagyszerű Csokonai szobrát felállító nemzedék hagyományápoló, városépítő és városszépítő törekvéseit ma nemcsak megbecsüljük, értékeljük és megemlékezünk róluk, hanem a jelenben tovább is szolgáljuk. Mi is példát kívánunk mutatni az eljövendő nemzedéknek abban, hogy városunk fejlesztése, építése növekedése együtt kell járjon a múlt emlékeinek megőrzésével. Tudtunk és tudunk mi is erre a célra pénzt és munkát áldozni. Nemcsak azért, hogy az ország történetében többször kiemelkedő és meghatározó szerepet betöltő városunk XIII-XVII. századi történelmét e most végzett kutatás eredményei birtokában több ponton is hitelesebben tudjuk megírni. Hanem azért is, hogy az építészeti emlékekben oly szegény Debrecen a Nagytemplom és a Kollégium között a műemléki romkertben is büszkén mutathasson rá, hogy volt itt a középkorban már építészeti kultúra, melynek emlékeit a minden település legpusztítóbb ellensége, a városunkban századokon keresztüli sorozatos tűzvészek hamvasztották el. S mondjuk ki itt, az ünneprontás szándéka nélkül, hogy megmaradt a XVIII-XIX. századi építészeti emlékeink egy részét pedig még a közelmúltban is ható nemtörődömség, közöny és tudatlanság ítélte enyészetre. Az Emlékkerthez csatlakozó romkert jelentős anyagi áldozatvállalással történő kialakítása viszont Debrecenben az értékmegőrzés jelképévé és példájává növekszik. 230 (3