Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - A Nagytemplom körüli ásatások eredményei

Az András templom és a Verestorony ábrázolása az 1783. évi céhlevélen Jelen emlékülés már csak a rendelkezésre álló idő miatt sem alkalmas arra, hogy több tudományszak hosszadalmas feldolgozó, értékelő' munkáját megelőzve, részletező, de ugyanakkor mégis összefoglalást igénylő, megnyugtatóan lezárt eredményeket ismertessek. Engedjék meg tehát, hogy ez alkalommal csak a kutatás leglényegesebb mozzanataira korlátozzam mondanivalómat. Kutatásunk mind tavaly ősszel, mind az idén időben nagyjából párhuzamosan, de három területre terjeszkedett ki. Végleges képet elsőnek a Nagytemplom dél-délnyugati sarkától nyugatra nyitott kutatószelvényekben kaptunk. Az eddigi várostörténeti és építészettörténeti feldolgozásokból - de néhány ábrázolásból is - már ismert, a XVII. század közepén épített önálló harangtorony, az ún. Verestorony falmaradványait sikerült itt feltárni. Második területünkön régészeti kutatással tudtuk igazolni - amit a Péchy Mihály tervei alapján épített Nagytemplom alaprajzának és az 1802. évi nagy tűzvészkor elpusztult András-templom nem pontos alaprajzának összevetéséből eddig csak feltételeztünk - hogy a középkori eredetű András-templom nyugati tornyának - az ún. Fehér- vagy Cserepestorony egy részét a Nagytemplom nyugati falsíkján kívül is megtalálhatjuk. S utoljára, de nem utolsó sorban említjük harmadik kutatási területünket: az András-templom északi ún. kis hajójának terét. Itt a mostani régészeti kutatás tisztázta ennek az építménynek a szinte teljes építéstörténeti időrendjét. Ezt a kis hajót a történeti irodalom korábban egy 1570-ben már álló református imaterem nyugati, illetve keleti irányban történt kibővítés ének vélte. H m Az András templom és a Verestorony ábrázolása az 1788. évi céhlevélen