Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban

Debrecen Dózsa nádor két fiának korszakában tovább lépett előre az 1290-es években megkezdett úton. Az 1350-es években egy innen irányított hatalmas kiterjedésű uradalom központja. Dózsa fiai alatt is a keleti országrész egyik igazgatási-törvénykezési helye, bár ebben a vonatkozásban a település fénykora Dózsa erdélyi vajdasága és rövid ideig tartó nádorsága alatt volt. Sem Dózsa, sem pedig fiai nem támaszkodhattak várakra, bár 1329-ben megkapták az adorjáni várnagyságot. Uradalmuk központjában, a régi kastélyban laktak. Annál is inkább, mert apjukkal szemben, úgy tűnik, szinte állandóan Debrecenben tartózkodtak. Az ismert törvénykezési ügyekben többnyire alispánjaik jártak el. A kastély kibővítését, kényelmesebbé tételét az ő idejük alatt fejezték be. Nyilván ott szállt meg Nagy Lajos király, aki felkereste Debrecent alattuk 1347-ben.

101 Jakab és Pál gondosan törődtek közvetlen belső szolgáikkal. 1330. február 17-én - feltehetően Debrecenben - kelt oklevelükben Mérő Pálnak és Andrásnak adományozták a biharmegyei Csalános és Léta közötti Dióstelek birtokot. Mindkét famulus már Dózsa nádort is hűségesen szolgálta.

102 Láttuk, hogy a posztókereskedő János ügyében Jakab milyen keményen lépett fel atyafiával Semjéni Mihállyal szemben is. De Jakab feleségéről is tudjuk ugyanezt. 1326. március 25-én Debrecenből írt levelet rokonának Kállai Egyed fia Iván mesternek, amiben kéri, utasítsa bagosi tisztjét, adassa vissza a Debreceniek tursámsoni jobbágyaitól a szomszédos erdőben elvett két ökröt, egy köpönyeget és két fejszét.

103 A település további fejlődésére - elsősorban a debreceni jobbágyok jogállapotára - nyilván nem maradt hatás nélkül Nagy Lajos királynak az az 1347. évi döntése, mellyel Dózsa fiát Jakabot és minden jobbágyát, tehát az uradalom tartozékainak jobbágynépességét is, kivette minden bíróság hatásköre alól.

m A távolabbi rokon Péter fia Jakab nem nagyon szerepel forrásaink között. Feltehetően saját birtokrészén - Mesterfalván - lévő kúriájában élt. A Dózsa fiakkal az 1350-es évek derekán perbe keveredett, Jakab és Pál ugyanis meg akarták szerezni Péter fia Jakab debreceni birtokrészét. A váradi káptalan 1358. november 13-án az országbíró parancsából debreceni birtokuk ügyében Péter fia Jakabot és fiát Dávidot törvény elé idézte a Dózsa fiak ellen. Az egri káptalannál is panaszt tett Péter fia Jakab, de mint káptalan 1359. október 16-án kiadott okleveléből megtudjuk, elfogadta a nyilván kikényszerített birtokcserét. Debreceni részbirtokát átadta Jakabnak és Pálnak.

105 Péterfia Jakab bizonyosan egy-két éven belül meghalt. Ezután 101 Anjou-kori okmánytár III. 427. 102 Anjou-kori okmánytár II. 462. 103 Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis. Studio et opera Georgii Fejér I—XII. (Budae, 1829-1844) VIII/3.171. 104 Kállay-család levéltára I. 204. 105 Anjou-kori okmánytár VII. 490. - Debreceni Ref. Kollégium Nagykönyvtára. Kézirattár. R. 781. 5. és 6. - Péterfia Jakab és fia Dávid a Dózsa fiáktól Ernyefiaistvánpályija és Mojspályija falvakban - Hosszúpályi és Monostorpályi levő részeket kapta meg. f% 225