Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban

sem fiáról Dávidról, sem annak esetleges leszármazottairól nem tudunk. így Debrecen egész birtoka osztatlanul a Dózsa fiak kezére került. Debrecennek 1340 előtti fél évszázados gazdasági fejlődése, népességének számottevő növekedése, a tanács kialakulása s nem utolsósorban az egész mezővárosias település egységes birtoklása vezetett oda, hogy a Dózsa fiak Nagy Lajostól privilégiumot kértek Debrecen részére. A király 1361. május 1-én Váradon kelt oklevelében megadja a városlakók és hospesek részére a bíró és esküdtek szabad választásának jogát, akik lakostársaik (consocios) minden ügyében ítélkezzenek. Továbbá azt a jogot, hogy debrecenieket se földesúr se bármilyen rendű hatóság nem tartóztathatja le, velük szemben peres ügyüket a város bírája előtt kell lefolytatni.

106 A király az oklevél bevezetésében kiemeli, hogy a debreceniek nemcsak irányában hanem már Károly Róbert alatt kitűntek hűségükkel és az ellene lázadókkal szemben vérüket hullatták. Bizonyítja ez azt, hogy az 1316. június végén lezajlott debreceni csatában nemcsak a Debreceni család serviensei, hanem a debreceni jobbágyok is részt vettek, abban a királyi seregben, melynek Dózsa volt a hadvezére. A király egy hónap múlva újra írva kiadta ezt a privilégium-levelet. A Dózsa fiak nem sokkal ezután távozhattak az élők sorából. 1362-ben mindkettőjüket már mint elhaltakat említik.

107 Jakab és Pál négy évtizedig voltak Debrecen és az uradalom földesurai. Ha szabad így mondanunk, közszereplésük korántsem volt olyan látványos és fontos, mint apjuké, vagy a debreceni uradalmat megalapozó Rophoin báné. Viszont földesuraságuk alatt lett Debrecen ténylegesen, majd jogi értelemben véve is mezőváros. Nemcsak az uradalmat gyarapították újabb falvakkal, hanem rendkívül sokat tettek Debrecen gazdasági fejlődésének előmozdítására. Feltehetően az 1350-es években újabb földeket juttatnak a communitas kezére, elsősorban a településtől nyugatra. A kereskedelmi-ipari tevékenységet jelentősen támogatták, időszakukra esik a helyi kézműiparosok közül a vargák céhbe állása 1355 körül. Az 1361. évi privilégiummal pedig elindították a városi önkormányzat majd még nagy utat megtevő kialakulását. Itt kell szólnunk arról, hogy volt-e ebben a korban a városigazgatásnak, a törvénykezésnek külön e célra rendelt épülete, azaz tanácsháza. Bizonyosan nem, hiszen ekkor ezeket a feladatokat még a mindenkori városbíró házában is el lehetett látni. Jakab és Pál halála után a város földesurai Jakab feltehetően másodszülött fia István, Pál fia Gergely és ez utóbbi már elhalt testvérének Lászlónak a két fia János és Miklós lettek. 1364. június 18-án Lajos király Jakab fia István akkor az oklevél szerint még ,aule nostre iuvenis

1 -, Pál fia Gergely és unokaöccsei László fia János és Miklós kérésére átírta az 1361. évi privilégiumot.

108 Istvánnal különböző peres ügyekben 1367-ben, 1374-ben, 1379-ben, 1380-ban és 1382-ben találkozunk, több106 A privilégium-levelet lásd A hatszáz éves Debrecen (Szerk. Komoróczy György. Debrecen, 1961) 23-25. 107 Komáromy i. m. 74. 108 A hatszázéves Debrecen, i. m. 24. 226 C^