Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban

leghitelesebb forrás, az 1291-1294 közötti püspöki tizedjegyzék nem említi - két következtetési sor is helytálló. Eló'ször: az 1235-ben Debrecen-nek nevezett falu szoros közelségében a XIII. századig megtelepült egy másik falu. Egyházáról kapta a Szentlászlófalva nevet. Első birtokosai ismeretlenek, a tatárjárás idején kihalhattak. Ezután került a falu a Debreceni család elsó' nemzedékének egyik tagja kezére. Ezzel tulajdonképpeni önállósága, korábbi nevének rendszeres használata meg is szűnt, lassan összeépült a Csapó utcától délre eső korai településmaggal. Különállása az 1290-es évekre egységesülő Debrecenben már csak részbirtokként képzelhető el. Viszont állott Szent László tiszteletére emelt temploma s ezután nevezték el a XIV-XVI. századi Debrecen egyik utcáját. A templom és a körülötte levő városrész igen valószínű, hogy az 1484 tavaszán esett tűzvészkor pusztult el. Debrecennek ekkor a Csapó utcától délre eső részét sem kímélte a tűz. A kovácsok (közöttük a kaszacsinálók), csiszárok (kardcsiszárok), sarkantyúművesek és szíjgyártók részére 1489-ben éppen azért adtak Szabó Bertalan bíró és az esküdtek új privilégiumot, mert részükre „az istenes királyoktul, legkiváltképpen Mátyás Magyarországnak kirájjátul és Ersébeth aszszonytul a megirt királynak szüleitül" kapott privilégiumaik az 1484. március 25-én a Cegléd utcában támadt tűzvészben elpusztultak.

62 A várost nagy csapás kellett érje, elsősorban a déli és keleti része pusztult, népessége is megcsappant. így érthetjük meg a földesúr, Corvin János intézkedéseit. 1500 május 16-án kelt oklevelében - kimondottan a város lakossága növelése céljából - elrendelte, hogy azok a vidékről beköltöző jobbágyok, akik elhagyott házakban telepednek meg, hat évig, akik pedig új házat építenek maguknak tizenkét évig mindenféle rendes és rendkívüli adó fizetése alól mentesek legyenek. Ugyanez év november 23-án II. Ulászló király Corvin János panaszára megparancsolja, hogy a földesurak ne merészeljék megakadályozni jobbágyaik Debrecenbe költözését, ha azok urukkal szembeni tartozásuknak eleget tettek.

63 Ezt követte azután Corvin Jánosnak az általunk már idézett 1503. június 5-én kelt rendelete, melyben kimondottan az elpusztult Szent László egyháza körüli elhagyott telkekre házat építő, betelepedő jobbágyoknak biztosított adómentességet. Az itteni településrész az 1510-es évekre benépesedett. A Szent László utca neve így a XVI. században újra él, de később elenyészett és más nevet kapott. A másik gondolatsor: a több kis településmagból - egy a Paptava melletti, egy másik a későbbi Burgundia utca környéki, a harmadik a későbbi Mester (ma Bethlen) utca környéki - létrejött, de a tatárjárás előtt is egy néven, Debrecen néven nevezett falu egyik része a XIII. század végi fejlődés, népességgyarapodás során a Debreceni családhoz tartozó részbirtokosok kezén annyira önállósult, hogy a XIII. 62 A kovácsok, kardcsiszárok, sarkantyúművesek artikulusai. Déri Múzeum Általános Történeti Dokumentációs Gyűjtemény: Ltsz. I. 1920. 118. 1. A Szabó Bertalan bíró által adott artikulusokat Szapolyai János király 1530-ban átírta és megeró'sítette. 63 Corvin ]ános Veró'czén kiadott oklevelét lásd HBmL. IV. A. 1021/a. Meo. 71. II. Ulászló Szegeden kiadott oklevelét lásd uo. Meo. 76. ?% 207