Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban

egyik utcájában vagy részében mindegyik birtokosnak éltek jobbágyai.

59 Mennyivel inkább így kellett ez legyen Debrecenben, ahol a részbirtokosok ugyanannak a családnak a tagjai. Bizonyítottnak vehetjük azt is, hogy a XIV. századi Homok utca (később Csapó majd Nagycsapó), a feltehetően XIV. századra nevet kapott és egy kis városrészt jelölő Burgundia utca, az ugyancsak korai Cegléd utca (mai Kossuth utca) és a Kígyó utca által határolt terület közepén volt az egyik 1250 előtt megtelepült rész. A későbbi Domb utca neve Térjmeg zug volt a XVIII. században is, mert nem volt átnyitva az Ötmalom utcára. A csak a XVIII. század végétől így hívott Domb és Magos (ma Monti ezredes) utcák nevei

60 bizonyítják, hogy ez egyike volt azoknak a hátságoknak, melyekre Balogh István és nyomában Sápi Lajos is elhelyezték a legkorábbi településmagokat. Úgy vélem, itt állhatott az első, már a XIII. század elejére megépült egyház is. Nevezzük ezt a településrészt Debrecennek - bár a többi rész is ezen a néven szerepel a XIII. század végén mégpedig annak a Debrecennek, melynek később sem volt más neve! Ez volt a XIII. század végén említett birtokrészek közül a legdélibb. Torna falu 1282. évi birtokba vételére vonatkozó oklevél Rophoin bán Debrecenjét ugyanis Tornával mondja határosnak.

61 Torna helyét viszont egészen pontosan tudjuk - azonos a XV. századi Boldogasszonyfalvával, a későbbi Boldogfalvával. Ugyancsak bizonyított, hogy a Péterfia utca - korábban Péterfia Jakab utca - I. Péter unokájának nevét örökítette meg, tehát az 1300-as évek után keletkezett. A tőle keletre és nyugatra, pontosabban délkeletre és délnyugatra levő településrészeket kapcsolta össze, így ezek a település részek ténylegesen Árpád-kori eredetűek. Az 1290-es évek előtt már állott - ekkor is a központban - a birtokos család, kezdetben nyilván szerény kúriája, a későbbi Csapó utca 14., 16. és 18. sz. telkek északi felében. Elfogadjuk Zoltai érvelését, hogy a XVI. századi Szent László utca neve alapján a mai Péterfia utcától keletre, a mai Rákóczi utca (a XVI. században Kis Csapó) közvetlen környékén kellett lenni az 1330-as években Szentlászlófalvának írt településrésznek, a Csapó utcától északra. Régészeti kutatás szerencsés esetben még Szent László egyházának helyét is felelheti. Keletkezésére vonatkozóan azonban különösen is azt figyelembe véve, hogy a falurészt vagy egyházát ezen a néven a 59 Például az érpályi-herpályi uradalom falvainak (Érpályi, Kengyel, Újfalu. Szentkozmadamján és Andaháza) 1425. évi birtokmegosztása a három földesúri család között. Lásd Móáy György: Berettyóújfalu és környéke a XIII. századtól a török hódoltság koráig. In: Berettyóújfalu története. (Szerk. Varga Gyula, Berettyóújfalu, 1981) 96. s köv. 60 Zoltai i. m. Az utolsó 300 év alatt keletkezett debreceni utcák. 61 Az 1405-ben átírt oklevél Tornát mint „... vicinam et commetaneam possessioni Raphani báni Debrecen vocate..." jelöli meg. A Héderváry család oklevéltára I—II. (A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából közli br. Radvánszky Béla és Závodszky Levente, Bp., 209-1922) I. 127. - A falu neve egyháza után változott a XIV. században Boldogasszonyfalvára, majd később Boldogfalvára. 206 fS