Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban

lésmag - amit csak régészeti kutatás igazolhat - a belőle fejlődött falu legkorábban csak az 1200-as években kaphatta nevét templomának védőszentje után. I. Lászlót ugyanis 1192 nyarán avatták szentté Váradon. Úgy gondolom, hogy mivel a Szent László egyháza körüli települést mint falut 1337 után nem említik, tulajdonképpen Debrecen egy önálló településrészét kell benne látnunk. Zoltai Lajos részben a XVI. századi Szent László utca és a korábbi Szentlászlófalva topográfiai elhelyezésében vallott álláspontja, részben XV-XVI. századi okleveles anyag alapján a másik falut, Debrecent Szentlászlófalvától nyugatra-délnyugatra kereste. Alapvető településtörténeti munkájában már egy tatárjárás előtti Debrecen legkorábbi házas telkeit a Paptava (a későbbi Füvészkert, ma a Déri tér) keleti-északkeleti oldalára helyezi. A Paptava neve bizonyítja, hogy a középkorban a plébános javadalmához tartozott. Úgy vélte, hogy a falu első szerény temploma is itt állott.

48 Zoltai ezt a véleményét a város első összegező történetét megíró Szűcs Istvánnak a közlésére alapítja. Szűcs ugyanis idéz egy emlékiratot, amely szerint az 1802. évi nagy tűzkor megégett András-templomról „ ...fel van jegyezve, hogy már a XII-dik században egyszer megégett."

49 Zoltai nem tett kísérletet arra, hogy a XIV. századi mezőváros területén topográfiailag meghatározza Debrecen falu XIII. század végén megnevezett részbirtokait, és nem is látott azokban külön településeket. Elsőként Csobán Endre kapcsolta össze az 1291-1294 közötti forrásban említett egyik debreceni részbirtokot a későbbi Szentlászlófalvával s templomának építését is a XIII-XIV. század fordulójára helyezte.

50 A XIV. századi mezőváros területén kereshető Árpád-kori falvak kérdésével foglalkozó kutatást jelentősen befolyásolta Zoltainak egy feltevése. Úgy gondolta, hogy a XVI. század során többször - és még 1681-ben is! - az akkori felsőjárásban a Csemete utca mellett említett Szent Mihály utca egy XIII-XIV. századi Szent Mihály kápolna emlékét őrizte meg. Felveti annak lehetőségét is, hogy a Csap utcán 1900 körül előkerült sírok nem tartozhattak-e a középkori Szent Mihály kápolna temetőjéhez.

51 Azokat a következtetéseket, amelyeket Zoltai - máig helytállóan - az északi és déli városrész elütő utcahálózatából levont, elsősorban az 1771. évi térkép még részletesebb vizsgálatával vitte tovább Balogh István. Megállapítja, hogy a történeti belváros három, északkeletről délnyugatnak futó párhuzamos homokhátságra 48 Zoltai i. m. 14. 49 Az 1806. április 16-án kelt emlékiratot közli Szűcs i. m. III. 894-896. 50 Csobán Endre: Debrecen története a Debreczeni család kihalásáig, 1404-ig. In: Debrecen sz. kir. város és Hajdú vármegye. Vármegyei Szociográfiák XII. (Bp. 1940) 62. s köv. 51 Zoltai i. m. 28. - Még Szent Mihály nevű utcában adtak el házakat 1667-ben és 1681-ben is. A Szent Mihály dombja melletti szőlőskerteket (Csigakert) a XVIII. században is említik. Zoltai a mai Mester utcával (korábban Csemete utca) vagy a mai Jókai utca alsó részével azonosította. Ennek az utcának még 1770-ben sem volt egyenes csatlakozása a mai Bethlen (korábban Mester) utcához, hanem a Cserepes utcán át torkolt be a Mester utcába. Lásd Zoltai Lajos: Debrecen legrégibb utcái és közigazgatási beosztása = Debreceni Újság. 1934. márc. 4. sz. és Uő: Az utolsó 300 év alatt keletkezett debreceni utcák és a legrégibb külvárosok = Debreceni Újság. 1934. május 6. sz. 202 C^