Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)
Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban
épült. Ezeket nem mély, de széles, időszaki vízfolyásos, vízállásos völgyek választották el. E buckáknak a tetején három Árpád-kori falu telepedett meg. A „kusza, kacskaringós, keskeny utcahálózatú" részek a mai Csapó és Kossuth utcák között a X-XI. század fordulóján települt Debrecen, a Rákóczi és Csapó utcák között a XII-XIII. század fordulóján keletkezett Szentlászlófalva, a „Mester és a Bethlen utcák által határolt körcikkben" pedig az ugyanakkor megült Szentmihály-nak nevezett falu helyét mutatják. A Csapó utca (XIV. századi neve Homok utca) eredetileg Szentlászlófalva és Debrecen között húzódó út volt s ugyancsak út - észak-déli irányú - választotta el Szentmihályt és Szentlászlófalvát. 52 Véleményem szerint Balogh helytállóan egészítette ki Zoltai eredményeit a Csapó és a Kossuth utcák közötti városrész XIII. századi eredeztetésével. Azonban még ennek alapján sem állíthatjuk, hogy éppen ez volt a legkorábban megült településrész és ennek a neve volt Debrecen. Úgy gondolom viszont, hogy Szentmihályfalvával kapcsolatban nem mérlegelte eléggé, hogy ha el is fogadjuk a XVI-XVII. századi Szent Mihály utca neve alapján egy jóval korábbi Szent Mihály tiszteletére emelt kápolna meglétét, ez nem vonhatja maga után egy, már a XII-XIII. századfordulóján létezett önálló Szentmihály falu feltételezését. Ezt az elképzelését egyik későbbi munkájában el is ejtette. 53 Ebben a vonatkozásban - úgy vélem - perdöntő, hogy a pápai tizedjegyzék Debrecenből csak két egyház papjait nevezi meg, a Szent András-templomét és a Szent László-templomét. Alapjában véve Zoltai, de különösen is Balogh István eredményei, de még inkább azok feltételezései alapján fejtette ki Sápi Lajos településtörténeti felfogását. Kiindulási alapul azt a utca- és településszerkezetet vette, amelyet a városról készített 1750. évi (utcaneveket tüntet fel, de telekhatárokat nem) és az 1771. évi térképek őriztek meg. Rétegvonalas térképen rekonstruálta a XVIII. századi terepviszonyokat. A bizonyíthatóan XV. század után keletkezett utcákat „lefejtve", három - szerinte XII. század végi - halmaztelepülés helyét állapítja meg. A Rákóczi utcától északkeletre helyezi Szentlászlófalvát, egyháza szerinte a Szappanos utca táján állhatott. Szentmihályfalvát Balogh nyomán lokalizálja, de déli irányban nagyobb kiterjedéssel. A XII-XIII. századi Debrecent ugyancsak Balogh álláspontját követve a Burgundia utcától keletre ismeri fel. Elsőnek tör lándzsát a három XIII. század végéről megismert debreceni részbirtoknak három önálló faluval történő azonosítása mellett. Szerinte Debrecen és Szentmihályf alva „ már a XII. században közösen építenek templomot a két település között, a régi Paptava mellett". Tehát nem fogadja el Zoltai feltevését, hogy Debrecen falu legkorábbi megülési helye a Paptava északkeleti oldalán lett volna. 54 Következtetéseinek erőssége, hogy a Burgundia utcától keletre eső terület valóban olyan ősi településrész kell legyen, mint a Rákóczi és Csapó utcák közötti, illetve a Mester utca környéki. Ugyanakkor gondolatsora nem fo52 Balogh István: Debrecen i. m. 7., 10. s köv. 53 Balogh István: A cívisek világa (Bp. 1973) 13. s köv. 54 Sápi i. m. 8. s köv. - Az 1750. évi térképet lásd HBmL. Térképtár. DvT. 2. Ichonographia Urbis Debreczen, Kováts György, 57x55 cm. ?} 203