Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban

mértékben változtatta meg annak belső szerkezetét. Ezt elsőnek Balogh István hangsúlyozta. Nem is gondolhatták, hogy a tűz pusztította nyugati torony megerősítésére, sőt a falakba is a XIV-XV. századi belső gótikus szerkezet kőanyagát rakták be. Az 1806-ban írt emlékirat csak azt a tényt rögzíti, hogy az 1802. évi tűzvészkor a legsúlyosabban pusztult Cserepestorony elbontásakor falaiban egy korábbi épülethez tartozó köveket találtak. Viszont kőemlékeink leírásánál is láttuk, hogy közöttük véletlenül sincs egyetlen, melyet a XIV. század közepénél korábbra lehetne keltezni. Az általunk idézett részben a „...melynek fundamentomi most is meg vannak a földben" szövegezést pedig ugyancsak nem lehet egyértelműen egy román stílusú templom bizonyítékának tekinteni. Lehet, hogy ez a „fundamentom" az 1626/28. évi újjáépítéskor megszüntetett gótikus kőoszlopok alapozása volt, vagy a Szent András-templom első - 1317 előtti - építési fázisában meglevő hajó déli, illetve északi főfalának alapozása, amint ezt Entz Géza gondolja. Következtetéseit tanulmányom második részében részletesen ismertetem. A Cserepestorony kutatási szelvényében a múlt századi feltöltődés rétegének alsó részében a XIX. század elején használatos edények kis számú töredékét találtuk, mázatlan és mázas korsók fül-, perem- és oldaldarabjait, kis fazekak töredékeit, lábasok darabjait és fedők gombfogóit stb. Ugyanebben a rétegben találtunk zöldmázas tetőfedő cserép töredékeket is. A mélyebb rétegekben kerámialeletek nem voltak A szelvény nyugati fala mellett 1,8 méter mélységben koponya és hosszúcsont töredékek mutatkoztak. Ezek az 1626/28. évi újjáépítéskor a torony mellé rakott köpenyfal alapozásával megbolygatott XVI. századi sírokból kerültek ide, ugyanúgy mint a Verestoronynál. Bizonyítékai annak, hogy az 1560-as évekig a Szent András-templom temetőkertje nemcsak délnyugaton - a későbbi Verestorony helyén - hanem nyugaton is, a Cserepestoronytól 2,5 méter távolságban, tele volt sírokkal. Az egyik napról a másikra beállt rossz idő miatt október 31. után már csak a téliesítéssel foglalkoztunk. A feltárt falmaradványokat szalmabálákkal raktuk be, ezek fólia, majd 15 cm vastag földréteg borítást kaptak. November 15-e után a HajdúBihar megyei Állami Építőipari Vállalat társadalmi munkában védő tetőzetet emelt mindegyik objektum fölé. Az 1980. évi régészeti kutatás eredményei és a hozzájuk fűzött következtéseink bemutatása után a korábban már sorolt kezdeményezők és támogatók mellett itt is köszönetet mondunk a kutatás messzemenően megértő támogatásáért a városi tanács végrehajtó bizottsága tisztségviselőinek személy szerint is. Tisztelettel köszönjük a tiszántúli református egyházkerület püspökének és munkatársainak nagy érdeklődését, segítőkészségét. A társadalmi munkában részt vett vállalati és intézményi dolgozók, egyetemi hallgatók, középiskolások és vezető tanáraik eredményes közreműködése nélkül az ásatást elkezdeni sem lehetett volna. Külön őszinte köszönetet mondunk a kutatás mindegyik vezetője és a város érdeklődő társadalma nevében a Kossuth laktanya parancsnokának. Lehetővé tette, hogy az ásatáson rendszeresen részt vegyenek honvédjei. Munkájuk nélkül nem lehetett volna az 1980 őszére kitűzött feladatainkat megoldani. ^J 199