Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban

Az ásatási bizottság illetve a Magyar Nemzeti Múzeum képviseletében a kutatást dr. Parádi Nándor régész, az Országos Műemléki Felügyelőség részéről pedig Oltai Péter területi előadó illetve Mezősiné dr. Kozák Éva régész szemlélték meg. Hasznos tanácsaikért ezúton is köszönetet mondok. A feltárt objektumokról a felméréseket a KELETTERV geodéta csoportjának vezetője Forgács Tibor készítette, munkáját ezúton is köszönjük. II. Az 1980 őszén folytatott ásatás eredményei s még inkább a következő kutatási időszakhoz fűzött remények ösztönöztek arra, hogy Zoltai Lajos, Balogh István és Sápi Lajos nyomában részletesen kifejtsem saját településtörténeti állásfoglalásomat. Ugyanakkor összefoglaljam mindazt, amit a kutatottság jelenlegi szintjén Debrecen 1290-1390 közötti történetéről tudunk. Arról az évszázadról, melynek első fele során a település faluból mezővárossá lett, második felében pedig az Alföld keleti részének vitathatatlanul kiemelkedő ipari-kereskedelmi központjává vált. Elhatározásomat az is indokolta, hogy a készülő több kötetes várostörténet első kötetében bizonyos részkérdések elemző vizsgálatára a megadott terjedelemben természetesen lehetőségem nem volt. Tanulmányomnak ott ugyanis ki kellett terjeszkedni a XIII. századi előzményekre éppen úgy, mint a földesúri család, a Debreceniek valamint a debreceni uradalom tartozékai történetére is, 1361-ig.

41 A XIV. század második felére kialakult mezőváros területére topográfiailag elhelyezhető Árpád-kori falvakról legkorábbi adataink a XIII. század végéről, illetve a XIV. század harmincas éveiből vannak. A II. Benedek váradi püspöksége idejére (1291-1296) keltezett, bizonyosan 1291-1294 közötti tizedjegyzékben a gabonadézsma szedéskor Debrecen falu (Debruchun) 90 kepe tizeddel, mellette külön jelölve Dózsa Debrecenje 28 kepével és Péter Debrecenje 9 kepével, másik évben Rophoin Debrecenje 44 kepével, Dózsa Debrecenje 16 kepével, Péter Debrecenje 10 kepével szerepel.

42 Kétségtelen, hogy az adatok három földesúr nem egyenlő rész birtoklása alatt levő egyetlen falura, Debrecenre vonatkoznak. Az első alkalommal birtokos neve nélkül írt Debrecent Rophoin részbirtokának ismerem fel. Ugyancsak a XIV. századi Debrecen területére kell helyeznünk Szentlászlófalva falut (villa Sancti Ladislai), melynek papját az 1332-1337 közötti pápai tizedjegyzék öt évben is feltünteti.

43 Bi41 A falutól a mezővárosig c. tanulmányom Debrecen története I. kötetében (Szerk. Szendrey István) jelenik meg. 42 Jakubovich Emil: A váradi püspökség XIII. századi tizedjegyzéke = Magyar Nyelv XXII. évf. (1926) 222., 298. és 358. 43 Monumenta Vaticana históriám Hungáriáé illustrantia. Series I. Tom. I-V. (Bp., 1885-1891) 1/1. 43., 66., 73., 79., 86. - Az 1333. évben nem szerepel Szent László egyházának papja, 1334-ben viszont két papját nevezik meg. 200 C^