Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban

Ha 1950-ben a benzinkút telepítése, 1805 után tereprendezés, vízelvezető csatorna elhelyezése nem is történt volna meg, akkor sem tudtuk volna a rétegeket hitelesíteni. Ugyanis éppen a Verestorony alapozásával forgatták meg a földet. Leleteink viszont bizonyítják, hogy 1626-ban és 1802 után is sok, az előző építési korokból való emlékanyag kerülhetett ide. Nagy részük a későbbi bolygatás áldozata lett. Mivel az ásatás a Verestorony alaprajza, méretei vonatkozásában lényegesen újat nem hozott, lássuk mit tudunk a harangtorony történetéről. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem - a város és a református egyház korábban is nagy patrónusa az 1631. évi rakamazi csatában zsákmányolt császári ágyúkból öntetett egy több mint 35 mázsa súlyú nagy harangot az András templom részére. A harangot a debreceniek a fejedelem költségén, mint egy későbbi feljegyzés írja - nem kevés bajjal és fáradsággal 1637. július 3-án hozták el Gyulafehérvárról. Az 1564. őszi nagy tűzvész után több mint hat évtizedig romosán álló gótikus Szent Andrástemplomot Bethlen Gábor fejedelem jelentős segítségével csak 1628-ra építették újjá, de a hatalmas harangot a templom, zsindelyes tetejéről Fehértoronynak nevezett, nyugati tornyába nem tudták feltenni. így ideiglenesen a templom újonnan épített délnyugati portikusában helyezték el. 1640-ben kapott megbízást Ács Kerekes Tamás „architectus" új harangtorony megépítésére. A munka 1642-ben fejeződött be.

10 A négyzetes alaprajzú téglából épített torony négy sarkán egy-egy támpillér volt, délkeleti és északnyugati támpillérei becsatlakoztak az Andrástemplom 1628-ban megújított körítőfalába. Ezt kutatásunk bizonyította. A harangtornyot, mivel sem vakolva, sem meszelve nem volt, a debreceni nép Verestoronynak nevezte el. így különböztették meg az András-templom Fehértornyától, melyet később mázas cseréppel fedett teteje után Cserepestoronynak hívtak. A Verestornyot ugyanazok az ábrázolások tüntetik fel, melyek az András-templom 1626-1628. 6. kép. Az András templom és a Verestorony 1712. évi ábrázolása 10 Szűcs i. m. I. 292. - Balogh i. m. A debreceni Nagytemplom. 11., 12. H 169