Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban

évi újjáépítése utáni képét is mutatják. A legrégibb 1712-ből maradt ránk. A debreceni Kalmár Társaság szabályzatát tartalmazó könyv számozatlan előtétlapjának belső oldalán van a vízfestékkel készített díszes címlap.

11 Ezen egy oszlopsoros, stilizált épülethomlokzat felső részének közepén láthatjuk az András-templom és a Verestorony ábrázolását déli irányból felvéve. A képen a harangtoronynak csak a felső két emeletét láthatjuk és a viszonylag nem magas toronysisakot, melyet mellvédszerű, vigyázónyílásokkal ellátott fal vesz körül. Az ábrázolás a torony harmadik emeletén egy nagy körablakot, a második emeleten pedig egy feltehetően kétosztatú magas ablaknyílást tüntet fel. Ez a meglehetősen sematikus, de mégis értékelhető ábrázolás ugyanolyan magasnak mutatja a Verestornyot, mint az Andrástemplom nyugati tornyát. A képen a Verestoronynak a támpillérei - csak a délkeletit láthatnánk - nincsenek jelezve, sem a körítő fal. A címlap festője a torony vakolatlan, meszeletlen voltát a falán a téglasorokat utánzó pettyegetéssel mutatja. A Verestorony sisak nélküli magassága viszont meghaladja az András-templom tornyának magasságát. Tudjuk azt is, hogy a Verestorony tetejét 1700-ban újra zsindelyezték.

12 Az 1712. évi ábrázolásból építéstörténetileg a legfontosabb számunkra, hogy a toronysisakot az eredeti, 1642-ben elkészült formájában mutatja. A Verestorony és egyben az András-templom időben következő két ábrázolása a két legrégebbi, 7. kép. A város első képi ábrázolása a szűcs céh által 1783. augusztus 7-én kiállított szabadulólevelén. Tóth Béla legújabb kutatásai szerint már az 1760-as években Debrecenben működő Endrédi Józseffametszete. Az 1770-es évek végén készülhetetta szűcs céh megrendelésére. Ezt az bizonyítja, hogy a felső szegélyléc jobb sarkában a városkép mellett jellegzetes szűcs munkaeszköz, a bőr törésére, tisztítására szolgáló kaszaszék látható. 11 Diószegi Sámuel főbíró és a városi tanács 1712. december 20-án újította meg a Kalmár Társaság magyar nyelven írt ötven artikulusát, latin nyelvű bevezető és záradékrész között. A könyv a Déri Múzeum Általános Történeti Dokumentációs Gyűjteményében van, leltári száma 1.1928.120. - A templom-ábrázolás rövid ismertetését lásd Zoltai Lajos: A régi debreceni nagytemplom legrégibb képe = Debreczeni Képes Kalendáriom. XXVII. évf. (1927) 113. 12 Balogh i. m. A debreceni Nagytemplom. 12. 170 ^