Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - Földesúri kúriák és várkastélyok Debrecenben

polna is, a volt bíró ekkor adta át egy polgártársának a kápolna kevéske pénzét, kegytárgyait és papi ruházatát. 1555-ben említik utoljára a Szent Erzsébet kápolnát, mely az 1564. évi tűzvész után romosodott el. Az 1550-es évek végétói nagyarányú beköltözés folyt, elsősorban Bihar és Szabolcs vármegyék közelebbi falvaiból, de távolabbi megyékből és településekről is. Jól mutatja ennek ütemét a beköltözöttekről 1564-1608 és 1610-1640 között vezetett összeírás. Az 1599. évi dézsmajegyzékben 21 vicusban 1260 lakos nevét találjuk. A vicus, mint a XVI-XV. században is jelentősebb utca. Neve alá sorolták környékének mellékutcáit és a közöket. A vicusok nevei: Piac, Cegléd, Burgundia, Varga, Kis Varga, Szent Anna, Kopasz, Boldogfalva, Várad, Szent Miklós, Német, Új, Hatvan, Mester, Csemete, Szent Mihály, Darabos, Péterfia Jakab, Nagycsapó, Kiscsapó és Sárkány. A Kiscsapó a későbbi Rákóczi utca, a Kis Varga a későbbi Harmincados, ma Batthyány utca. Zoltai a Kopasz utcát a Varga - Szent Anna utcai városrészben sejtette. Nagy valószínűséggel tételezte fel, hogy a Sárkány utca az utoljára 1570-be említett Szent László utcával azonos.

10 Az 1607. évi jegyzőkönyv szerint a várost Felsőjárásra és Aljárásra osztották. Ezeken belül tizedek voltak, élükön utcakapitányok, tizedesek, tízház gazdák álltak. A Felsőjárás: az Új utca 1 tizeddel, Hatvan utca 2 tizeddel, Csemete utca (későbbi Mester utca) 2 tizeddel, Mester utca 3 tizeddel, Péterfia Jakab utca 4 tizeddel és Csapó utca 5 tizeddel. Az Alsójárásban: Cegléd utca 3 tizeddel, Belsőboldogfalva (a későbbi Timár, Vígkedvű Mihály és Teleki utcák helyén) 3 tizeddel, Várad utca 2 tizeddel, Piac utca 2 tizeddel. Járásonként tehát 17, összesen 34 tized volt. A kollégium tűzvész utáni újjáépítéséről adataink nincsenek. A XVII. század első éveiben állt egy, a későbbiekben régi épületnek nevezett rész, de erról semmit sem tudunk. Bethlen Gábor jelentős anyagi támogatásával 1626-1628 között építették újjá a korábbi András templomot, melyet ettől a kortól neveztek nagy templomnak. A Huszár Gál által alapított debreceni nyomda 1571-től abban a házban működött, mely a Péterfia Jakab utcáról a Csapó utcára átjárást biztosító köz torkolatában állt. Ezért 1628-tól Könyvnyomtató vagy Typographia köz a neve. Később Karancsi-köznek nevezik, arról a Karancsi György nyomdászról, aki 1662-1676 között utoljára itt dolgozott. A helyreállított nagy templom mellé az I. Rákóczi Györgytől kapott hatalmas harang részére 1640-1642 között építették meg a Verestornyot. 1672 után emelték a kis vagy új templomot, a Német utca elején. A XVII. század húszas éveitől a népesség további szaporodása megkívánta új utcák nyitását. Ekkor a tanács már tervszerűen végezte a házastelkek kimérését, így történt 1638-ban is, amikor a Német, Piac és Miklós utcák háztelkeinek kertjeit és az azok közt fekvő elhagyott mocsaras földet igénybe véve megnyitották a 10 Az 1599. évi dézsmajegyzéket, lásd Calamus (Boldisár Kálmán) az 1. jegyzetben i. m. és Zoltai: Települések, i. m. 19-20. 140 ?}