Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - Földesúri kúriák és várkastélyok Debrecenben

léd utca által határolt részében sejtette, ott ahol a zegzugos ősi utcahálózat még a XVIII. század végén is jól felismerhető volt. A XVI. század közepétől az ősi, fo utcák végződésénél a város árka és sövénykerítése húzódott. Itt állítottak fel kapukat, majd ajtókat először a Péterfia-Jakab, a Csapó, majd a Hatvan utca, ezt követően a Várad, a Szent Anna, a Szent Miklós és Cegléd utca végződésénél.

7 A XVI. század első felében két jelentős középülettel gazdagodott a város. 1529ben Bonc László debreceni polgár a földesúri kastélytól keletre eső telken - nem tudjuk biztosan, hogy a mai Vár és Csapó utcák melyik sarkán, de szemben a ferences kolostorral - a város felügyelete alá helyezett ispotályt alapított. Emellett építettek kápolnát Szent Erzsébet tiszteletére. Az 1527. év utolsó napjaiban készítette el végrendeletét a több ízben bíróságviselt Tar András, aki Piac utcai emeletes kőházát a szentjobbi pálos szerzetesekre hagyta. Ők adták el a városnak 1531ben és ez lett az első városháza, a domus senatoria. Korábban feltehetően a bíró házában tanácskoztak az esküdtek. A Tar András-féle házhoz 1582-ben, 1639-ben, 1668-ban és 1696-ban még négy, szintén emeletes házat szerzett meg a város. így alakult ki az a régi városháza, melyet véglegesen 1839-ben bontottak le. A Tarféle ház falába egy boltajtó felett volt befalazva Debrecen első zászlós-bárányos, az 1560. évet feltüntető kőcímere.

8 A szépen fejlődő várost az első igazán súlyos csapás 1564 őszén érte. A szeptember első napjaiban háromszor fellobbant nagy tűzvészben megégett a Szent András templom, az iskola, jelentős kár érte a városházát. A templom 1626-ig romosán állt. A legépebben maradt északi sekrestye-kápolnából - a keleti falon ajtónyitással - alakított ki a református gyülekezet imatermet. Úgy gondolom, ez 1566 őszén-telén történt, hiszen itt tarthatták meg 1567 február utolsó napjaiban a rendkívüli jelentőségű debreceni zsinatot. Az 1565. évben a földesúri kastélyt fosztották ki és égették fel Székely Antal szatmári főkapitány zsoldosai s kirabolták az előző évi tűzvészt még ki sem hevert várost. A kastély nem épült fel, 1590ben már csak helyét és szőlővel beültetett kertjét említik. E pusztításról fennmaradt adatokból derül ki, hogy a Piac utcán voltak emeletes kőházak, földszintjükön boltokkal, de bizonyára volt egy-kettő a Csapó és a Cegléd utcában is.

9 A XVI. század húszas évei után Szent László egyházáról nem hallunk, a Mindenszentek kápolnáját 1523-ban említik utoljára. Az 1552. év vége felé a ferencesek elhagyták kolostorukat, a város a betegeknek rendezte be az épületet, s rövidesen összevonta a Bonc-féle ispotállyal. 1553-ban pedig külső ispotályt is létesített a Várad utcai kapun túl. A volt kolostorépületet is megrongálta az 1564. évi tűzvész, de a város helyreállíttatta. 1554 előtt elhagyottá vált a Szent Miklós ká7 A sorolt utcákra Zoltai i. m. 18-20. 8 Az ispotályra Zoltai i. m. 27. és Herpay Gábor: A debreceni Ispotály története 1529-1929. (Debrecen, 1929) passim. - A városházára lásd Zoltai Lajos: A debreceni városháza négyszáz éves története = Debreczeni Képes Kalendáriom XXXII. évf. (1932) klny. 9 Módy az 1. jegyzetben i. m. 40-44. C^ 139