Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - Földesúri kúriák és várkastélyok Debrecenben

ebrecen településképe a XVI-XVII. században A török hódoltság korában Debrecen, ez a számottevő népességű mezőváros 12 000-15 000 lakosával Kelet-Magyarország legfontosabb gazdasági központja volt. Megteremtették és fenntartották e helyét az előző században is távolsági kereskedelmet folytató kalmárai, közöttük a hatalmas szarvasmarha-tartást felhasználó tőzsérek, valamint a sok ágazatú céhes ipar. A három országrész határán élő Debrecen önkormányzatát ekkor építette ki, és a reformáció térnyerése után kollégiumával és a nyomdával művelődési központtá vált. A település külső képét alapvetően a XV. században kialakult településszerkezet és annak utcahálózata határozta meg, s egyben megadta a XVI-XVII. századi terjeszkedés, növekedés irányát és határait is. Zoltai Lajos, Boldizsár Kálmán, Balogh István, Sápi Lajos és saját kutatásaim ha nem is mindig azonos következtetésekkel, de - bizonyították, hogy a XIV. század végi Debrecen a XVI-XVII. századi város Felső járásnak nevezett északi részén helyezkedett el.

1 Az 1361. évi diplomával jogilag a földesúri mezővárosok közé került Debrecen település-központja az 1330-as években alakult ki. Fókuszában feltehetően tatárjárás előtti templom helyén épült a Szent András egyház, amelyet a váradi püspök szentelt fel 1317 előtt. Az 1360-as évek felében bővítették háromhajós, álkörüljárós szentélyű csarnoktemplommá a korábbi hajó keleti irányú meghosszabbításával. Ez a templom a XIV. század végén a legnagyobb méretű ismert gótikus mezővárosi egyház volt az Alföldön.

2 Mellette kissé délkeleti irányban helyezkedett el az 1290-es években nyilván még csak árokkal-földsánc1 Zoltai Lajos: Települések, egyházas és egyházatlan falvak Debrecen város mai határa és külső birtokai területén a XI-XV-ik századokban (Debrecen, 1925) 21-25. - Calamus (Boldisár Kálmán): Debrecen ősi lakossága. = Debreczeni Képes Kalendáriom X. évf. (1910) 97-121. és uő: Debrecen utcái. - Debreczeni Képes Kalendáriom XXII. évf. (1922) 48-52. - Balogh István: Debrecen (Bp., 1958) 5-14. - Uő: A cívisek világa (Bp. 1973) 11-19. - Sápi Lajos: Debrecen település- és építéstörténete (Debrecen, 1972) 8-13. - Módy György: A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban. A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 42. sz. (Debrecen, 1984) 60-68. és az itt idézett források. 2 Módy i. m. 69-78. - Entz Géza: A debreceni Szent András-templom. In: Hajdú-Bihar műemlékei, irodalmi emlékhelyei, népművészete (Szerk.: Szőllősi Gyula, Debrecen, é. n. -1972) 48., 50. <D 134 ?}