Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - Földesúri kúriák és várkastélyok Debrecenben

hon miők, marhájok volt, pénz ruha és egyéb eféle marha, az mind elkelt. Az magunk házában (kiemelés tőlem M. Gy.) penig mennél nagyobb pusztaságot tettének..."

50 Tanulmányunk elején Zoltaira hivatkozva szóltunk arról, hogy a XVI. században nem csak a régi kastélyt, hanem az új kúriát (nova curia) is említik a források. Zoltai szerint Török János és Ferenc építtették és lakták, mikor a városban voltak. Helyét Zoltai meg sem kísérelte meghatározni. Vajon a Török Bálintné által lakott és a fentiekben is többször emlegetett kastély ez az új kúria lett volna? Kétséges, hiszen Balogh István mindenre kiterjedő kutatásaiból tudjuk, hogy a XVI. század végétől csak két nemesi telek volt a városban. Az egyik a földesúri kastély telke, a másik pedig az a bizonyos Tar Ispán Albertnek adományozott és a későbbiekben a Kardos család birtokában lévő kúria. Hol keressük akkor azt a debreceni „nova curia"-t, mely Török Ferenc 1562. augusztus 29-én kelt oklevelének keltezési helye. Ebben az oklevélben a földesúr familiárisának Máté mester szabónak és utódainak a régi kúria telkén (!) egy sütőházat, két lakóépületet és konyhát adományozott. Tudjuk, hogy az adományt eredetileg 1561-ben Török János tette.

51 Mivel a városban harmadik nemesi kúria meglétéről, a Török-család földesuraságának megszűnte után sincs semmilyen adatunk, a legmeggyőzőbb magyarázatnak a nova curia helyére azt találjuk, hogy az a Török-fiúk által a Csapó utcai ősi földesúri kúria nagy kiterjedésű telkén épített új épületet fed. A kastélyt 1565-ben Székely Antal szatmári főkapitány zsoldosai gyújtották fel, amikor az és Pribék János kapitány Schwendi Lázár fővezér tudtával rárontott Debrecenre és a gazdag várost teljesen kifosztotta, melynek jó része az 1564. őszi tűzvész óta amúgy is romokban hevert.

52 Nem is épült fel újból a kastély. Láttuk, 1566ban említik a kapuja előtti telken való házépítést, de 1590-ben a váradi káptalannak egy oklevele már a Csapó utcában a kastély helye és szőlővel beültetett kert (locus castelli diruti vulgo Castelhely appelatus et hortus vineis consitus) Csáky Mihály tulajdonába való beiktatásánál történt ellentmondásról tudósít. 1592. július 15-én pedig Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem „Debrecen városának és a városlakóknak adományozta azt a nemesi telket, benne rejtőző minden királyi joggal együtt, amely a Csapó utcában fekszik, mely azelőtt néhai Tharkó Ferencé volt, majd Csáky Mihály birtokába ment át. De ennek halála után a fejedelemre szállott." A fejedelem a váradi káptalannak parancsolta meg, hogy a várost a kastélyhely birtokába iktassa be.

53 (-Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XIX. Debrecen, 1992. 43-56.) 50 Takáts Sándor: Duskás Ferenc debreceni főbíró = Debreczeni Képes Kalendáriom, XXX. évf. (1930) 54. 51 Török János adománylevelét lásd HBML. IV.A. 1021/b. (különböző tartalmú iratok) 41. sz. alatt, Török Ferenc adománylevelét pedig ugyanott a 45. sz. alatt. 52 Takáts i. m. 54. és uő: Régi idők, régi emberek (Második kiadás, Budapest, 1930) 188., 192-193. 53 Zoltai: Castellum de Debröcön, i. m. A régi kúria telkeinek 1565. utáni történetét és tulajdonosait is felkutatta Zoltai, egészen az 1562. évi, a városnak szóló fejedelmi adományig, sőt azután is. #S 133