Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - Földesúri kúriák és várkastélyok Debrecenben

Az Ártándyak bizonyosan meg-megszálltak a kastélyban, de tiszttartóik itt laktak. A két Ártándyt - máig sem teljesen tisztázott okok miatt - felségsértési perben elmarasztalták és a király helytartója és kincstárnoka, a később is sötét szerepet játszó Gritti 1531-ben kivégeztette. Célja valószínűleg az Ártándy-vagyon megkaparintása volt. Pál özvegye és Balázs árvái már 1531. február 25-én királyi kegyelemmel visszanyerték ősi birtokaikat, de a Szapolyai által adományozott debreceni uradalmat nem. Szabó István kutatásai bizonyították, hogy az uradalomban „rövid ideig maga a király gazdálkodott". Szapolyai János király Debrecent 1532-ben Esztári Jánosnak és Bajoni Benedeknek adta zálogba, majd 1536ban enyingi Török Bálintnak.

47 IV. Török Bálint huzamosan soha nem lakott a debreceni kastélyban, viszont felesége Pemflinger Kata, aki korábban Szigetvárt majd Csurgón tartotta udvarát, élete utolsó hat évében a kastélyban lakott. A Szerémi György által „luteránus női oroszlánnak" nevezett Török Bálintné itt halt meg. Igen valószínű 1551-ben, nem sokkal férje keserves török fogságban történt elhunyta után. A Csapó utcai ferences kolostor kriptájában temették el.

48 A birtokok felett a földesúri jog gyakorlását már 1547-ben fia János vette át. 1555-ben, amikor Debrecen kényszerült a török hódoltsági adót vállalni, ő a város földesura. 1557-ben I. Ferdinánd megfosztotta vagyonától és öccsének Ferencnek adta. De tulajdonképpen 1562. június 7-én Vajdahunyad várában történt haláláig János a debreceni uradalomnak is földesura maradt. 1557. ősze után többnyire a debreceni kastélyban lakott. 1558-ban ő hívta Debrecenbe Méliusz Juhász Pétert. 1561. február 15-én debreceni kúriájába hívott fogott bírókat, hogy ítélkezzenek a debreceniek és az újvárosiak közötti határvitában. Ugyanez év novemberében részt vett az András templomban egész udvartartásával és városi magisztrátussal együtt az antitrinitarius Arany Tamás és Méliusz közötti hitvitán, sőt azt az ötödik napon a kastélyban folytatták.

49 Török Ferenc bátyja halála előtt néhány hónappal már átvette a debreceni uradalmat. 1562. április 15-én levélben közölte a nádorral, hogy a törökök húsvét napján megszállják Debrecent. Emberéletben nem esett kár, de a polgároknak „... vala47 Szabó István i. m. 85-87. - Enyingi Tőrök Bálint már 1529-ben ígéretet kapott az uradalom elnyerésére. 48 Takács Sándor: Enyinghi Török Bálintné - a keserves asszany. In Takács Sándor: Régi magyar nagyasszonyok (Budapest, 1982) 74-88. passim. - Lásd még. Szerémi György idézett Emlékiratai, 99-100. 49 S. Szabó József: Méliusz és Debrecen = Debreczeni Képes Kalendáriom XXXV. évf. (1935) 42. és uő: Enyingi Török János, Debrecen földesura = Debreczeni Képes Kalendáriom XXXVI. évf. (1936) 46-54. passim. - A debreceniek és balmazújvárosiak közötti határvitában hozott ítéletre, lásd Zoltai Lajos: Ismeretlen részletek Debrecen múltjából. III. Debrecen határperei a hortobágyi puszták történetével kapcsolatban (Debrecen, 1936) 143. 132 ^