Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - Földesúri kúriák és várkastélyok Debrecenben

Horváth Márknak. Utóbbi, majd özvegye kezén a város mellett a debreceni uradalom több tartozéka is feltűnik mint zálogbirtok még 1499 év elején is. Corvin János csak 1501-re szerezte vissza Debrecent. Sem a zálogbirtokosok, sem Corvin János, sem pedig később özvegye Frangepán Beatrix nem lakták a debreceni kastélyt, melynek várnagyát (...castellanus de Debreczen...) már 1486-ban említik.

41 Corvin János leánya Erzsébet férjhezmenetele előtt meghalt. A debreceni uradalom visszaszállt magszakadás címén II. Ulászló királyra. 1509 nyár elején Szatmári György pécsi püspöknek zálogolta el, majd királyi adományként feltehetően szeptember táján Szapolyai János szepesi gróf kapta meg.

42 Tudunk arról, hogy Szapolyai 1516-ban Debrecenben tartózkodott, itt keltezte március 8-án a gyapjúművesek és a gubacsapó céh szabadalmait engedélyező okleveleit.

43 Már mint király a debreceni uradalmat 1526. november 25-én kedvelt híveinek Ártándy Pálnak és Balázsnak adományozta. Utóbbi feltehetően 1519-től az uradalom tiszttartója volt.

44 Nincs rá adatunk, hogy Szapolyai az 1510-es években, ha a városban járt, a kastélyban szállt volna meg. Azt viszont tudjuk, hogy az 1520-as évektől özvegy Kardos Imréné nemesi kúriájának volt vendége, így 1528 telén is. Szerémi György tudni vélte, hogy az özvegyasszony a király szeretője volt.

45 Ennek a nemesi teleknek a történetét a vonatkozó oklevelek közlésével végig kísérte Balogh István. A kúria a jelenlegi Simonffy utca (korábban Kisuj, majd Kardos utca) és a Piac utca két sarkán lévő mai 1. és 2. sz. házak telkén állt. 1484. március 8-án Mátyás király nemesítette Tar Ispán Albertet, a debreceni uradalom ispánját és a földesúri kúriához tartozó nemesi telket adományozott neki. Az uradalom valamilyen épülete állt itt, melyet az adományozott újított fel. A nemesítés és adomány Tar Albert Kardosnak nevezett testvérére Mihályra, másik testvérére Imrére és utódaikra is vonatkozott. Az adománylevelet Szapolyai 1527. március 4-én átírta és megerősítette, az akkor már özvegy Kardos Imréné, két fia és egy leánya részére.

46 41 Schönherr i. m. 191., 201., 220., 222. - Derencsényi 1493 februártól haláláig horvát bán volt, Horváth Márk Kinizsi Pál özvegyét, Magyar Benignát vette feleségül. - Az 1486. évi említést a Kállay család levéltárában lévő oklevélre hivatkozva lásd Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I. (Bpest., 1890) 595. 42 Szapolyai 1509. november l-jén mint földesúr eró'sítette meg a debreceni szűrszabók, gubacsapók és gyapjúművesek és szabók kiváltságait, HBML. IV.A. 1021/a. Meo. 85. és a Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtára. R. 904/24. jelzet alatti oklevél. 43 Magyar Országos Levéltár. De. 77. 031. sz. oklevél - HBML. IV. A. 1021/a, Meo. 86. 44 Szabó István: A debreceni uradalom a mohácsi vész korában = Debreczeni Képes Kalendárium XXXV. évf. (1935) 85. 45 Szeretni György: Emlékiratai (Pest, 1857) 206. 46 Balogh István: Oklevelek a nemesek és Debrecen mezóváros viszonyához (1484-1570) = Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XVIII. (Szerk. Gazdag István. Debrecen, 1991) 5-11. - János Zsigmond apja kiváltságlevelét átírta és megerősítette 1563. szeptember 27-én, akkor már Bihari Deák Mihály özvegye, Kardos Klára és gyermekei kérésére, lásd Balogh i. m. 18-19. C^ 131