Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - Földesúri kúriák és várkastélyok Debrecenben

III. A Hunyadiakkal új korszaka kezdődött a debreceni uradalomnak, Debrecennek és a kúriának is. 1456. augusztus 11-én bekövetkezett haláláig eltelt hét esztendő alatt a kormányzó mint Debrecen földesura több oklevelet adott a város részére, de nem ismerünk itt keltezett oklevelét. Közvetett bizonyítékunk sincs arra, hogy a városban, a kúriában megszállt volna. Ezalatt uradalmi tisztjei bizonyára itt laktak. A debreceni uradalom igazgatását is a kormányzó halála után özvegye Szilágyi Erzsébet irányította, aki 1462-tól ugyancsak sok privilégiumban részeltette a várost. Szilágyi Erzsébet több alkalommal és huzamosan tartózkodott Debrecenben, 1462-ben, 1466-ban, 1467-ben. 1468-ban is itt adatott ki okleveleket.

39 Itteni tartózkodásai során a kúriában lakott, melyet az ő ideje óta kezdtek kastélynak (castellum) nevezni. Szilágyi Erzsébet 1483 nyár végén elhunyt, a debreceni uradalom is Mátyás király közvetlen birtokába került. Ő 1484. november 11-én a munkácsi és a debreceni uradalmakat, mint Szilágyi Erzsébettől örökölt javakat Corvin Jánosnak, törvényesített fiának adományozta. Ebben az adománylevélben kétszer is megemlíti a debreceni kúriát és kastélyt (...civitatem nostram Debrecen... simulcum curiaet castello ibidem...). Természetesen a tizenegy éves fiú nem irányíthatta az uradalmak gazdálkodását, a debreceni uradalmat is a kúriában lakó tisztjei igazgatták. Corvin János többszöri debreceni tartózkodására nincsenek adataink. 1493. elején sorra látogatta uradalmait és Munkácsról visszatérve Budán rendezte be udvarát. Egyetlen Debrecenben keltezett oklevele ez évi.

40 Debrecent 1492 év második felében elzálogosította Derencsényi Imrének, majd pedig A debreceni és a tokaji uradalom (Régiókutatási kísérlet) = Déri Múzeum Évkönyve 19891990. (Szerk. Gazda László és Módy György, Debrecen, 1992) 169-170. és az ott sorolt források. 39 1462. augusztus 24-én Szilágyi Erzsébet „debreceni tartózkodása idején" oklevélben adja ki a gyapjúműves céh kiváltságait, Magyar Országos Levéltár. Céhiratok 3. sz. alatt. 1956 novemberében megsemmisült, szövegét ár. Balogh István szívességéből az ő leírásában olvashattam. - 1466. szeptember 28-án Debrecenben kiadott oklevélben rendelkezik, hogy a bártfaiaktól a debreceni vámon ne szedjenek vámot, lásd Ányos Lajos: Szilágyi Erzsébet oklevelei (Második közlemény). = Levéltári Közlemények, VI. évf. (1928) 246-247. - 1466. november 14-én Debrecenben kiadott oklevélben engedélyezett a Mester utcában Remete Pál napi (január 15.) országos vásárt és minden csütörtökön heti vásárt, lásd HBML. IV.A. 1021/a. Meo. 34. - 1466. december 16-án Debrecenben kiadott oklevélben hatalmaskodási ügyben intézkedett, lásd Ányos i. m. 247-248.1467. január 13-án itt kiadott oklevelében engedélyezte a gubacsapók és szűrszabók Csapó utcai minden év június 11-13-án tartott vásárát, lásd Szűcs i. m 117. 1468. október 5-én Debrecenben rendelte el, hogy a szabó és posztónyíró mesterek közötti vita eldöntése végett a főbíró és az esküdtek foglalják írásba a két céh szabályait. XVI. századi magyar fordítását közli Szűcs i. m. 1.118-133. 40 Az adománylevél hasonmás kiadását és szövegét lásd Schönherr Gyula: Hunyadi Corvin János 1473-1504. Magyar Történeti életrajzok. (Bp., 1894) 32. és 315-317. 1493. február 14-én Debrecenben kiadott oklevelében elengedte a gyapjúműves és posztókészító' mesterektől neki évenként járó három vég abaposztót. Átírta Szapolyai János 1516. március 8-án, HBML. IV.A. 1021/a. Meo. 86. 130 ^