Szabó Sándor Géza: Debreceni dac (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 58. Debrecen, 2006)
Szombati Szabó István pályaképe, különös tekintettel debreceni indítására (1973)
lan azonban az első, s erősen kíméletlenül sújtó kritika, olyan eredményes munkát végez. Ahová csapott - feléget mindent maga körül, s mégis új életre szóló energiákat szabadít. A továbbfejlődésre alap az első kötetben megjelent versek közül azok a disszonánsak, melyek öntörvényű fejlődése eredményeként, költészeti problémák továbbgondolása közben születtek: a Pók, Koncert teremben, Apám útján, Hangversenyen (Zongorás lány) címűek. A bírálatok, s hatásukra az olvasgatott modern költők - elsősorban Ady -a már megindult folyamatot siettetik. Hamari gyorsasággal látnak eztán napvilágot a Káron leányai, & Holnap csatája, A mag)?ar Puszta bálványa, az Éjszakák robotosa, készül az Életbe nézők, az így szóltam Máriához, melyek közül nem egy belekerült posztumusz, maradandó értékeket válogató kötetébe is. 51 - Az új müvek létrejöttét, a modem hangra való váltást segítette Nagy Ferenchez, és Simonka Györgyhöz - kollégiumi társaihoz - fűződő, s egyre mélyülő költői barátsága nem kevésbé az a szerep, melyet az ifjúság körében egyre inkább betölt országos, de különösen debreceni hímevével. Itt, a Homok városában, az ősi Kollégium falai közt egyre inkább azt a funkciót látja el amit valaha Csokonai, a jelenben a falakon kívüli életben, s mint még itteni könyvtártiszt Oláh Gábor, országos méretekben Ady: a lázadás szellemét igyekszik honosítani. O a mérmondó, az ifjúság szócsöve, vágyainak, igényeinek megtestesítője s képviselője. - Persze jó adag póz is, és színészi ambíció, sőt másolási módozat is testet ölt ebben a magatartásban, nem egyszer méltatlan lázongás az iskola ellen, de valljuk be - néhány professzor kivételétől eltekintve - a Kollégium egésze megért már az ítéletre. Lázadásának költői lecsapódása az 1909 elején, Nagy Ferenccel és Simonka Györggyel együtt kiadott Szomorú füzek alján című kötete, melynek fogadtatása Debrecen-szerte - agyonhallgatás. Csupán a Főiskolai Lapok félév múltán adott rövid reflexiójából tudunk következtetni a könyv körül felcsaphatott horkanásokra: az olvasó közönség reméli, hogy megosztott tetszéssel fogadott könyve után Szombati fel fog hagyni az erőltetett új hanggal. 52 - Országos méretekben ugyanez tapasztalható: erőteljes reakció. Igaz, a támadások nemcsak a szerzőknek, szólnak az új költői irányzatnak is, de mivel Szombati a legjellegzetesebb, legkorábban kialakult karakter a három poéta közül, a vádak minden ódiuma az ő fejére hull. Vádaknak mondtuk volna őket, mert mai szemmel nézvést komolyan aligha vehetők, ám az akkori kialakult értékrend szerint súlyos érveknek számítottak, s annak tűntek a bíráltak szemében is. Előbb a Pesti Hírlap kritikusa teszi nevetségessé Szombatit, majd pár hét múltán a Magyar Szó ír 51 Káron leányai: DFL., 1908-09/34.; A Holnap csatája (Ma): DFL., 1908-09/34.; A magyar Puszta bálványa: DFL. 1908-09/123.; Éjszakák robotosa: DFL., 1908-09/126-127. (s a Hazajáró lélek c. kötetben).; Életbe nézők, így szóltam Máriához: a Hazajáró lélek c. kötetben. 52 Babyloni vizeknél. - Előfizetési felhívás. - DFL., 1909-10/23.
