Szabó Sándor Géza: Debreceni dac (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 58. Debrecen, 2006)
Nagy Zoltán kuruc versei (1970)
kuruc kor romantikája a fiatal diákot is magával ragadja, hatalmába vonja és spontán írja a költeményt. Ezt bizonyítja a megírás dátuma is, mely a kuruc szellemiség kezdetére tehető. A verset a költő külső szemlélőként írja. Meglehetősen szokványos képet mutat be: a fáradt, pihenésre vágyó tábor estéli nyugalomra térőben. Mindenki otthonára gondol, idézgeti a béke csöndjét. Ekkor jelenik meg Cinka Panna. ,, Lanyha szellő száll át a bús esti tájon, Susognak a lombok erdőn, bokron, fákon, S lanyha szellő szárnyán, mintegy álomképen, Síró hegedűszó zendül meg az éjben. Cinka Panna húzza, bűbájosán, fájón, Mintha fülemüle zokogna az ágon, Sír rí a hegedű, mintha szíve volna, Sebet behegesztve, fájdalmat eloltva... " Ahogy hegedűjén, úgy játszik a cigánylány az egész tábor lélekhúrjain. Könny, majd remény, majd szilaj tüz csillan a szemekben, míg a nótahullámokon álomba ringnak a katonák. A fokozás ilyetén módja Petőfi Dalaim című költeménye óta meglehetősen sokat, s gyakran ismételt költői fogás - kevés újdonsággal bír tehát. Ugyanezt mondhatjuk el a monoton ragrímekről (keblében-szemében, tájon-fákon, éjben-szemében, fából-szavából stb.), melyet csak itt-ott tarkít meg egy-egy más természetű, de szintén gyakori rímfajta a korábbi irodalomban (erdő-szellő, este-teste). A sormetszetet szigorúan tartja, a mondatokon belül ugyanaz a szavak kapcsolási rendje („Megszállott a tábor, / Ledől a zöld füre, / Néz a csillagokba, / Bebámul a tűzbe" stb.), melyek a vers monotóniáját fokozzák. Őszi fiamat után... 0 A verset Arany ritmusával indítja, s természeti képével (lásd: „Hullatja levelét az idő vén fája, / Terítve hatalmas réteget alája" stb. Nagy Zoltánnál: „Bánatosan zúg-búg az erdő sok fája, / Bús őszi enyészet nehezedik rája" stb.). A vers további folytatása azonban már Petőfi híres - ekkor már megzenésített formájában általánosan ismert betyárnótáját idézi: 16 A Debreceni Főreáliskola Évkönyve 1900/01., 36-37. 17 Mj.: Debreceni Főiskolai Lapok, 1903. január 31.
