Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - Bocskai István Kismarjának adott privilégiumlevelének néhány tanulsága

BOCSKAI ISTVÁN KISMARJÁNAK ADOTT PRIVILÉGIUM LEVELÉNEK NÉHÁNY TANULSÁGA Kismarjai Bocskai István történelmi tetteinek jelentőségét a történetírás már alapjaiban tisztázta. Engem azonban régen foglalkoztatott az a feltevés, hogy a bécsi békében és a zsitvatoroki békében kifejezett nagyjelentőségű politikai kérdések mellett, mint amilyen a szabad vallásgyakorlás, az ország alkotmányos szabadsága, a törökökkel kötött béke, az erdélyi fejedelemség önállóságának jelentősége, Bocskai Istvánt foglalkoztatták azok a társadalmi kérdések is, melyek az európai reformáció elterjedése során a legtöbb európai országban, spontán módon, vagy valamilyen koncepció jegyében, békében vagy belső háborúk során felvetődtek. Mindig gyanítottam, hogy többek közt a hajdúk letelepítésében az ismert katonai szempontokon túl Bocskainak valamilyen távlati társadalmi elképzelései is voltak. Sajnos, erre a kérdésre a Bocskai által kiadott ismertebb oklevelek nem, vagy csak alig adnak választ. Az úgynevezett „nagy" hajdú oklevelekből elsősorban a katonai szempontok olvashatók ki, vagyis hogy a fejedelem „hűséges hajdúit főleg azért telepítette le, nemesítette meg, hogy azok neki, és az erdélyi fejedelmeknek mindenkor erős katonai támaszai lehessenek. De arról, hogy a letelepített hajdú csoportok milyen módon szervezzék meg önkormányzataikat, ezek az oklevelek nem szólnak. A köleséri hajdúknak adományozott kiváltságlevél annyival mond többet a „nagy" hajdú okleveleknek, hogy ebben céloz a fejedelem az „Erdélyben élő hű szabad székelyeink példájára", de azután ebben sem esik több szó arról, hogy ezek milyen módon alakítsák majd ki jövendő közösségük belső rendjét. A hajdú városok kialakulásában a fejedelem - bekövetkezett szomorú halála miatt már nem vehetett részt. Bocskai István Kismarja számára 1606. szeptember 22-én Kassán kiadott privilégiumlevelét azért tartom fontosnak, mert benne a fejedelem egy nagyon szép, és tanulságos indokolás után 16 pontban sorolja fel a falu számára rendelt kiváltságokat. E pontokból szépen kirajzolódik az a koncepció, amely szerint a fejedelem a 17. század elején az ideálisnak tartott faluközösségeket elképzelte. Az eredeti, fekvő téglalap alakú, pergamenre írott, függő viaszpecséttel ellátott oklevelet Kismarja „leveles házában" egy fa ládában őrizték 1944 nyár végéig. * Elhangzott Debrecenben, 2000. december 12-én, a Bocskai Társaság konferenciáján. 491