Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában

gyepűvel körülvett káposztás kertje volt. (Ez a magyarázata a porták gyors szaporodásának.)

27 A keleti sziget lett a „város" központja. Itt egykor valószínűleg szláv eredetű földvár állott s feltehetőleg ezen épült a falu egykori földesurainak, a Bocskai családnak a kastélya, ahol maga a fejedelem is születhetett.

28 Ezt a szigetet nevezték később Város-nak, míg a másik települési központot mai napig Sziget-nek nevezik. A két sziget között keskeny ér húzódott, melyen a kertbe menő emberek számára ideiglenes átjárókat építettek. A népi emlékezet szerint egy keskenyebb szakaszon nádpallót építettek fűzfavesszővel összekötözött nádlevélből és lecövekelték, hogy a tavaszi áradás el ne vigye. Az évről évre elavuló, korhadó nádpallót folyton újítani kellett s csapolások következtében az ér kiszáradt, földhányással is megerősítve - valóságos gát épült a két sziget között.

29 Másik átjáró a hosszú, szálfából durván faragott fapalló volt. (Ez a forma az 1940-es évekig még 3-4 helyen látható volt a faluban.) A szálfákat itt H alakú cölöpökre fektették, néha ácskapoccsal (vagy korábban fűzfagúzzsal) lefogatták, lekötötték. Ezek a kötelékek azonban gyakran fellazultak s a járókelőknek az imbolygó szálfákon kellett magukat átegyensúlyozni

30 (2. kép). 2. kép. Palló A két szigetrész közötti átkelésre egészen a múlt század végéig használtak csónakokat is, (itt hajónak nevezték). A XVII-XIX. században itt is általánosan használták az egyetlen fatörzsből kivájt bödönhajót, de a XX. században már hajóácsoktól beszerzett dongás hajókat használtak. Az 1953-ban elhalt, akkor 73 éves Hőgye József adatközlő emlékezett még a nádból kötött tutajra vagy dereglyére. Szerinte a nádkévéket fűzfavesszővel összekötözték (korcolták), a közepére ráálltak s hosszú rúddal (dereglye-rúd) tolták magukat előre a vízen. Ezt az eszközt főként halászok használták. 27 Hunyadi 1936. 48; L. még az 1828, 1850-es összeírásokat. 28 Varga 1960. 72. 29 A nádpallót Györffy István bűrhíd néven ismerteti. Györffy 1908. 5. 30 Ezt a formát, mely bizonyára szélesebb körben ismert lehetett, ismerteti: Morvay Péter az Ecsedi-láp vidékéről. Morvay 1940. 137. 51