Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában

3. táblázat Év Szarvasmarha Ló Sertés Juh, kecske 1740 1204 13.1 256 1741 801 96 289 220 1743 484 53 247 1751 1054 64 403 270 1752 1110 93 376 220 1759 1000 155 290 1760 995 162 294 1761 992 147 310 1762 1052 157 330 1763 606 121 290 1766 613 142 389 251 1767 1081 250 249 817 1768 1159 287 176 1770 11.19 285 168 1800 1328 213 320 1803 1199 337 232 1807 1621 315 690 1850 899 168 172 1895 1223 347 1846 4. táblázat Magánkézben Jószágok 1 holdra esik (db) levő föld száma szarvasmarha 1740 704 1204 1,6 1800 454 1328 31803 703 1199 1,6 1807 1621 1808 801 21850 905 899 11895 1653 1570 1Éppen azért a birtokkategóriák változása nem csupán a jószágok számának a változását vonja maga után, hanem eltolódás mutatkozik a jószágfajokban, s a jószágok minőségében is, ami azt is mutatja, hogy - bár az alapvető formai vonások az egész községre vonatkoznak - az egyes birtokkategóriákban a jószágtartásnak más és más minőségi vonásai fedezhetők fel.

23 Ha csak a szarvasmarhatartást vesszük figyelembe, akkor is megállapítható, hogy pl. az intenzív ökörhizlalás elsősorban a felsőbb kategóriákra jellemző (nyilvánvalóan azért, mert a hizlaláshoz szükséges kiegészítő abraktakarmány meg23 Ebben az időben Arad megye több községében 1 hold földre 0,18 szarvasmarha jutott. Gaál 1966. 225. 47