Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)
Varga Gyula válogatott tanulmányai - A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában
termeléséhez szükség van szántóföldre). Ugyancsak a módosabb gazdák foglalkoztak bikaneveléssel, sőt a tinónevelés, a cserebere is a módosabb gazdákra volt jellemző. A kisebb földdel rendelkezők ezzel szemben a tehéntartással, elletéssel, borjúneveléssel igyekeztek állományukat - egyben vagyonukat - gyarapítani. 24 A vagyoni kategóriák még sok más vonatkozásban érdekes variánsokat eredményeznek a tartásmódban, legeltetésben, takarmányozásban, az istállók formájában, berendezésében, sőt ezen túl az egész gazdasági udvar megtervezésébe, beosztásában. Ezért e fejezetben érdemes lesz néhány pillantást vetni a vagyoni helyzet alakulására, vagyis a társadalmi rétegződésre. A szántóföldek megoszlása a következő volt (5. sz. táblázat): Birtok 1715 1720 1728 1740 1800 1803 1805 1808 1828 1850 k fu C8 ,j? a fő % fő % fő % fö % fö % fő % fő % fő % fő % fő % (hold) 50-100 14,7----- -- -- -- -- -- -- 20-50- _____ __ __ __ __ _i 0,2- 15- 20 5 23 1 1 4 3 ------ - - - - 1 0,2 10- 15 7 33 10 12 11 7 3 1,5 - - 2 1 - 1 0,3 - - 2 0,4 5- 10 6 29 16 19 39 25 49 25 2 0,6 11 4 10 .3 15 4 12 3 22 4,2 0-5 2 9 49 58 93 59 124 64 161 53 159 49 173 51 184 52 171 47 222 42 0 - - 8 9 10 6 18 9 143 46 144 45 153 45 150 43 179 49 256 50 Ebben az esetben nem a birtokkategóriák konkrét területe érdekes. 25 A táblázat csupán arra hívja fel a figyelmet, hogy községünkben nemcsak a nagybirtok, de még a nagyparaszti birtokforma is hiányzik. A lakosság zöme - bár személyében szabad paraszt - valójában minimális földterülettel rendelkező kisparaszt. Az is feltűnő, hogy az alsó kategóriák száma egyre nő, tehát a meglevő kevés föld is egyre aprózódik. így érthető, hogy ebben a gazdálkodási formában mind nagyobb szerephez jut a jószág. A község irányításában mindig ez a kisparaszti tömeg volt a hangadó. Jellemző, hogy a szabadalom által nyert jogkörüknél fogva erre a rétegre épült belső önigazgatási rendszerük is. Ez a szervezet rendkívüli jelentőséggel bírt a falu gazdasági rendszerének kialakításában. Itt, ahol földesúri érdekek közvetlenül nem szólhattak bele a falu életébe, a közösség demokratikus formák közt határozta el a határbeli földek beosztását, használati rendjét éppen úgy, mint a közterhek viselésének módját, valamint a társas együttélés jogi formuláit. 26 24 így közelebb kerültek ahhoz a kategóriához, melyet Gaál László „udvaros állattartásnak" nevez. Gaál 1966. 26. 25 A szántóföld mellett ugyanis jelentős lenne a rétek területének beszámítása. Ez azonban még bizonytalanabb területmegjelöléseket adna, hiszen a különböző összeírások hol „szekér széna", hol „kaszás rét" elnevezéssel jelölik a rét nagyságát. A „kaszás rét" nagyságát még a felhasznált legutolsó 1850-ből származó összeírás is 800-1000 négyszögölben jelöli meg. Hozzá számítva a kb. 200 négyszögöles „kapás" egységben megadott szőlőterületet, a többnyire „nyolcadokban" (1/8-15/8) megadott s négyszögölre igen nehezen átszámítható belső telkeket s nem utolsósorban a fel nem osztott legelőket, úgy hiszem, a birtokkategóriák pontos kiszámítása meghaladja jelen dolgozat kereteit. 26 Varga 1960. 110-127. 48
