Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - Adatok a debreceni asztalos céh és a néi bútor történetéhez

tott, felnyíló tetejű alkotmány. Elülső oldala mindig két álkeretbe ágyazott mezőből áll, melynek széleit, és a középső választó részt finoman meg is faragták. Középre került a lakatosremek zárszerkezet borító lemeze. A két mezőbe egy-egy tökéletesen megkomponált és az egész mezőt kitöltő virágtő került, minden esetben „váza" nélkül. Belül elengedhetetlen volt egy kis „leveles" vagy „pénzes" fiók, olykor titkos fiók. A felnyíló fedél belső oldalát a század végétől fekete festékkel „pölyögtették" tele, majd kunkorgó indák közé beírták a készítés évszámát, esetleg tulajdonosának a nevét (14. kép). 75. kép. Ringó bölcső. XIX. század eleje. V. 77. 71. 1. A XVm. század végére végső formát nyer a bölcső is.

51 Debrecenben kizárólag talpon „ringó bölcsőt" csináltak, oldalain felemelhető ráccsal. Két végének lapját virágozták, illetve az egyszerűbbeket csak színesre festették (15. kép). A XVHI. században még tovább élnek a reneszánsz ihletésű, meglehetősen archaikusnak tűnő „fias", „fiókos", „ládás" asztalok, néha már „festett remek" kivitelben

52 (16. kép). A debreceni asztalosok azonban a XVIII. században már mindinkább igyekeztek a magasabb polgári igényeket is kielégíteni. Ezért tanulóik számára kötelezővé teszik az európai bútorstílusok megismerését és az ezekhez szükséges technológiák elsajátítását. Jól kifejezi ezt az 1752. évi céhlevél fogalmazvány 3. artikulusa: „A Remek állyon: egyszínű alkalmatos tölgyfából való asztalból, mellynek alól almárioma és vánkosában nyolcz rejtek fiókjai legyenek. Az Asztal pedig légyen rámába foglalt, és annak semmi kulcsolása vagy szeggel való szegezése ne lássék. 51 Radvánszky 1987. 22.; Vadászi Erzsébet 1987. 308. 52 Zoltai 1936. 12-13. 447