Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - Adatok a debreceni asztalos céh és a néi bútor történetéhez

7. a) 7. a), b) kép. Az 1747. évi festett fogas dr. Lovas Mártonné által felfedezett részletének rekonstrukciós rajza, a) a régi, jelenleg látható minta; b) az alatta levő festésrétegből kiolvasható minta A népi bútor fő stílusirányzata a XVIII. században a fenyőfából készült festett bútor. Bizonyos, hogy a debreceni asztalosok is ezt csinálták, sőt úgy tűnik, a XVIII. század közepe tájáig bizonyos mértékig stílusmeghatározó szerepük lehetett, hiszen itt kialakultak mindazok a bútorformák, technikai és díszítési elemek, melyek a későbbi népi bútor jellemzői voltak. Az 1633-as festett ládának közvetlen folytatását látjuk abban a Déri Múzeumban található festett padban, melyet Cs. Tábory Hajnalka ismertetett

34 (6. kép). Párját, Zoltai Lajos 1797-ből származtatja,

35 de a Cs. Tábory Hajnalka által közölt darab jóval régibb ennél, talán a XVIII. század legelejéről való. Korábban egyszínű sárgára volt mázolva, eredeti festése csak az 1975. évi restauráláskor vált ismeretessé. Debreceni vagyonleltárakban 1740-ben többször is szerepel „asztal mellé való hosszú szék", „ágy eleibe való hosszú karszék", mely valószínűleg azonos a közölt karos paddal. K. Csilléry Klára, majd nyomán Tombor Hona ismertet még két régi bútort a Déri Múzeumból.

37 Egyik egy zöldes-barna alapozású, virágozott festésű fogas, mely 1747-es dátumot visel, másik egy 1752-es dátummal ellátott, hasonló fekvé34 Cs. Tábori 1981. 273-280. 35 Zoltai 1936. 1. 36 Rácz 1984. 16-19. Sass Istvánné Komáromi Judit hagyatéka, 1740. márc. 25. Zoltai Lajos 1936. 7. 9. 37 K. Csilléry 1972; Tombor Ilona 1984. 124. Mindkettőt rajzban ismertette már Zoltai Lajos 1936. 7. 9. 441