Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A népi építkezés

6. a Kis- és Nagy-Sárrét. Előbbi a Körösök, utóbbi a Berettyó és a Tisza mellékvizeiből táplálkozó rétség peremén, illetve szigetvilágában alakult ősi települések sorát jelenti;

7 7. külön kellene tárgyalnunk tájunk két nagy kulturális centrumát, Nagyváradot és Debrecent, hiszen ezeknek hatása, főleg az itt működő építő céhek tevékenysége, nyilván erőteljesen befolyásolta falvaink, mezővárosaink népi építészetét is.

8 De éppen a kérdés összetettebb volta miatt a két város népi építészetét itt nem vizsgáljuk. E felsorolt kisebb régiók azonban nem választhatók el élesen egymástól. Bizonyos jellegzetességek összemosódnak, illetve keresztezik egymást. Általában a régi stílus esetében fontosabbak a tájföldrajzi, természetrajzi tényezők, az új stílusban pedig a divatáramlatokat közvetítő kulturális tényezők a számottevőbbek. A kistáji határok sehol se egyeznek a megye közigazgatási határaival, hanem minden oldalról nagytáji összefüggéseket tükröznek. így pl. megyénk északi települései elsősorban a régi Borsod, Heves jellegzetességeit mutatják, a nyugati részek a Kunság, a keleti részek a Nyírség felé nyitottak. A déli bihari síkság s a Sárrét egy része Erdély, illetve a Délalföld felé mutat rokonságot. Az egyes településeken belül a régi stílus és az új stílus egymás mellett él, keveredik. A három fő stílusállomány aránya, a települések egyes utcáin való megjelenése adja meg a település pillanatnyi hangulatát, jellegét. Közismert, hogy a régi stílus a múlt század közepe óta állandóan pusztul. Az új stílus azonban csak lassan, s nem egyenlő arányban szorította ki a régi stílusú épületeket. Az új stílus először a városok utcaképét változtatta meg, főleg a XX. század első felében. Azután a módosabb hajdúháti, bihari faluk főutcáin hódított, míg a nyírségi falukban egészen az 1960-as évekig a régi stílus uralkodott. A régi stílus az 1940-es évekig nagy arányban jelen volt a bihari és hajdúháti faluk mellékutcáin is. Az 1930-as évek végén ezekben a falukban gyors átalakulás indult meg: a rohamosan terjedő új stílus mellett a harmadik hullám, a népi szecesszió is gyorsan kezdett hódítani. (Gyakran régi stílusú házakat is átalakítottak.) De ekkor még igen erős a régi stílus is, így az itteni faluk még nagyon régies és egyéni karakterjegyeket mutattak. A régi stílus rohamos pusztulása az 1960-as évektől gyorsult fel. Ennek érdekes következménye, hogy leglátványosabban a nyírségi faluk képe változott meg, mivel a régi stílus gyors eltűnése szinte az egész faluképet érintette. Itt lényegében az új stílus annak idején nem tudott teret hódítani, így a régi stílust közvetlenül a legújabb törekvések váltották fel (ilyen pl. Nyíradony). Ezzel szemben azokban a mezővárosokban, módosabb bihari, hajdúháti falukban, ahol az új stílus jegyében már korábban rangos és stabil épületek születtek, a faluképek ma régiesebbnek tűnnek, mint a nyírségi részeken. Érdekes, hogy itt maradt meg legtöbb régi stílusú 7 Dám 1979/a. 8 Varga 1978, 1981; Dám 1989/a. 281