Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - Érmelléki szőlőhegyek rendszabályai a XIX. század végéről

Bencsik János 1975. A szőlőskertek építése Hajdúböszörményben. A Hajdúsági Múzeum Évkönyve. II. 219-231. o. Benedek Zoltán 1996. Érmeilék. Orosháza. Boross Marietta 1983. A békési kertkultúra és szőlőművelés. In: Békés város néprajza. (Szerk.: Dankó Imre.) Békés. 425^47. o. Csizmadia Andor 1977. A falusi hegyközségek szervezete és működése Magyarországon 1848— 1944 között. In: Tanulmányok a falusi közösségekről. Pécs. 35-53. o. Dankó Imre 1975. Adalék a debreceni kertségek életéhez. Déri Múzeum Évkönyve. 1974. Debrecen, 371-386. o. Égető Melinda 1985. Szőlőhegyi szabályzatok a XVII-XIX. századból. Bp. Feyér Piroska 1970. Szőlő- és borgazdaságunk történeti alapjai. Bp. Für Lajos 1965. Jobbágyföld - parasztföld. In: A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában. 1848-1914. (Szerk.: Szabó István) Bp. 33-153. o. Gyalókay Lajos 1859. Vidéki levelezés. Érmeilék, Falusi Gazda. 27. o. N. Kiss István 1958. A bihari borvidék a XVI. század végén. Századok. XCII. 616-624. o. Kolozsvári Sándor-Óvári Kelemen 1892. A magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye, III. Bp. 435-441. o. Komoróczy György 1972. Bihar Vármegye Levéltára. In: A helytörténetírás levéltári forrásai. I. Debrecen, 23-30. o. Kurucz Albert 1964. Az észak-bihari szőlőművelés és borgazdálkodás. Debrecen. Major Miklós 1992. Népi bortárolás a Berettyó-felvidéken. In: Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve. 1. Kolozsvár. (Szerk.: Keszeg Vilmos.) 47-60. o. Molnár Ambrus 1967. Egy parasztgazda élete és gazdálkodása Sápon. Agrártörténeti Szemle. IX. 117-172.0. Mózes Teréz 1981. Érmelléki borospincék. In: Népismereti Dolgozatok. (Szerk.: Kós Károly.) Bukarest. 51-62. o. Orosz István 1960. A hegyaljai mezővárosok társadalma a XVII. században, különös tekintettel a szőlőbirtok hatásaira. In: Agrártörténeti Tanulmányok. (Szerk.: Szabó István.) Bp. 3-70. o. Orosz István 1995. Településrend és a kertek típusai Tokaj-Hegyalj a mezővárosaiban a XVIIXVIII. században. In: Orosz: Hagyományok és megújulás. Debrecen. 148-175. o. Pankotai László 1985. Mezőgazdasági termelőkörzetek a XVIII. századi Bihar megyében. In: Magyar Történeti Tanulmányok. XVIII. Debrecen. 55-172. o. RENDSZABÁLYOK a Nagy Bocskai kertség részére. Debrecen, 1865. Szabadfalvi József 1996. Herman Ottó parlamenti tevékenysége a filoxéra elleni védekezésben. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve. XXXIII-XXXIV. 363-377. o. Szabó István 1947. A jobbágy birtoklása az örökös jobbágyság korában. Bp. Szabó István 1948. A parasztfalu önkormányzata. In: Tanulmányok a magyar parasztság történetéből. Bp. 267-310. o. Szabó István 1969. A középkori magyar falu. Bp. Számadó Ernő 1976. Régi érmelléki halászat. In: Népismereti Dolgozatok. (Szerk.: Kós Károly.)' Kolozsvár. 85-90. o. Török János dr.-Sátory Tibor dr. 1947. A hegyközségekre és hegyközségi tanácsokra, valamint a szőlő- és gyümölcsgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok gyűjteménye. Bp. Vajkai Aurél 1958. A hegyközségek kialakulásának kérdéséhez. Néprajzi Közlemények. III. 4. sz. 59-70. o. Varga Gyula 1975. Az érmelléki szőlőkultúra. Déri Múzeum Évkönyve, 1974. 431-534. o. Vásárhelyi Zoltán 1901. A hegyközségek közigazgatása. Bp. Vincze István 1961. A szőlőhegy birtoklása és rendje. Néprajzi Közlemények. VI. 1. 94-106. o. Zilahy Lajos 1975. Ez paraszti szőlőhegy szervezete és működése a XIX. században. Békési Élet. 2.331-345.0. Zoltai Lajos 1914. A debreceniek szőlőműveléséről és szőlőskertjeiről. Néprajzi Értesítő. XV. 5768.o. 278