Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A parasztgazdaságok gépi eszközellátásának kérdései a két világháború közötti Magyarországon

tak. A szakemberek az elvetélt tervek és akciók gyökerét általában három tényezőben látják: 1. A háború után nehéz gazdasági, pénzügyi helyzetben, 2. Abban, hogy a jelenleg gyártott és meglevő gépek nem alkalmasak a kisüzemek számára, 3. Igen alacsony nálunk a gazdálkodók szakismerete, gazdasági műveltsége. Ez a felismerés vezetett oda, hogy - több évi halogatás után - 1921-ben felvetik az Országos Magyar Gépkísérleti Intézet létrehozásának eszméjét.

23 A terv kifejti, hogy a többtermelés alapja a jó gép. A gépesítés terén messze le vagyunk maradva a nyugati országokhoz képet. (Míg nálunk pl. az 1 katasztrális holdra eső gépi befektetés 26 korona, ugyanakkor Németországban 70 korona.) A nagy lemaradás miatt még jobban meg kell válogatnunk, milyen gépeket érdemes behoznunk, s melyeket érdemes gyártanunk. Ezt pedig csak megfelelő állami irányítással lehet szabályozni. Ezt a vélt segíthetné a Földművelési Minisztérium hatáskörébe tartozó mezőgazdasági gépkísérleti intézet, elsősorban mint a gazdák tanácsadója. A gépesítés kérdésének felvetése az 1920-as évek első felében élénk érdeklődést váltott ki.

24 Sorozatosan születnek a kisebb-nagyobb írások, melyek a kisüzemeik gépesítésének különböző előnyeit és veszélyeit fejtegetik.

25 A kor két évgokat segítené. így többek közt 60 000 db egyvasú eke, 20 000 db fogasborona, 5000 db vetőgép, 2000 szelelőrosta, 3000 db kézi répavágó, ugyanannyi szecskavágó, 5000 lószerszám, 5000 ökörjárom, 30 000 fagereblye, 60 000 kapa, 30 000 ásó, ugyanennyi kasza, ugyanennyi fa-, illetve vasvilla beszerzését tervezik. GL, 1920. febr. 8., 23. Igaz, alig három héttel később már lemondóan állapítja meg a névtelen cikkíró „sok akarásnak nyögés a vége", vagyis úgy látszik a gépvásárlási akció valahol elakadt. GL, 1920. febr. 29. 23; A pangást egyesek a Nagyatádi-féle földreform végrehajtásával, az ezzel kapcsolatos bizonytalanságokkal hozzál kapcsolatba. GL, 1920. szept. 26. 115; A sok lelkesítő, de többnyire frázisokat puffogtató megnyilatkozás között néha tudományos értékű okfejtésekkel is találkozunk, mint Rothmayer Imre tanulmánya - Köztelek, 1920. szept. 4. 663-664. -, melyben célzást tesz az állam által létrehozható gépkölcsönző állomások s a gépvásárlási szövetkezetek lehetőségeiről. Azt azonban nem felejthetjük, hogy a hangzatos jelszavak s a látszatföldreformok ellenére Magyarországon a nagybirtokrendszer maradt uralkodó tényező. A „paraszt" úgy is mint társadalmi egyed, úgy is mint gazdálkodó mindvégig lenézett, hátrányos helyzetben élő tagja volt a rendszernek. Mindvégig a nagybirtokosok vezető szerepe volt jellemző az OMGE (Országos Magyar Gazdasági Egyesület), a Mezőgazdasági Kamarák, de még a különböző szövetkezetek, a Falu Szövetség, az Országos Földműves Szövetség tevékenységében is. Vö. Magyarország Története 8. (Bp. 1976.) 729755; Kerék Mihály 1939. 164-255. 22 Míg az 1870-ben - Európában a hallei után másodikként felállított - Magyaróvári Gépkísérleti Állomás is 1918 óta létezési gondokkal küzd, Vladár Endre 1924. 1182, 1197; Vö. még: Tudományos Intézeteink Fejlődése. Bp. 1958. 7; A műegyetem mellett létrehozott Gépkísérleti Állomás (nem Intézet!) is csak 1925-ben számolhat be első sikeres kísérleteiről. Uo. 20; Köztelek, 1925. jan. 1. 5. 23 Az eszmét még az 1910-es években ifj. Sporzon Pál vetette fel. Most - szerényebb keretek között Kneusel-Herdlicska Ernő dolgozta ki. Köztelek, 1921. jan. 1. 5-6; jan. 8. 30; jan. 15. 47-48. 24 A Magyar Mérnök és Építész Egylet gépészeti szakosztálya Kneusel-Herdlicska Ernő tanulmánya alapján több csoportból álló szakbizottságot hozott létre, akik a gépkísérletek különböző részterületeinek a kidolgozására vállalkoztak. Köztelek, 1921. febr. 5. 119. 25 Rády Albert 1921; Wolszky Győző 1922; Lachman József 1922; (Gesztelyi-) Nagy László 1942. 9.; uő. 1943. 5; Obermayer Ernő 1923. 259; dementis László 1923. 616. Mindezek közös problémafelvetése: a gépek minősége, ára, alkalmazhatósága, a termelési költségek és a gépek összefüggése, a szakértelem fontossága. Néhányan felvetik a gépek és a munkaerő-felesleg jelenkori kedvezőtlen összefüggéseit, bár ezt egyesek jelentéktelen tényezőnek vélik, mások a háziipar elterjesztésével pró235