Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A parasztgazdaságok gépi eszközellátásának kérdései a két világháború közötti Magyarországon

tizeden át szinte elcsépelésig ismételt jelszava a többtermelés már az 1920-as évek elején divatba jött, holott az első három évben „a sok írás, szónoklat, bizottság, gyűlés ellenére termelésünk 30-35%-kal visszaesett" - állapítja meg Bayer Károly 1923 júniusában.

26 Ezért egyesek a kényszergazdálkodás bevezetését sürgetik, mely szerint minden mezőgazdasági munka elvégzésének határidejét rendeletek írnák elő. Mint említettük, sokan a mezőgazdasági műveltség alacsony fokában látják az előrehaladás nehézségeit. Ezért elhatározzák, hogy a jövőben nagyobb súlyt helyeznek a felvilágosításra, a korszerűbb gépek, technológiák megismertetésére. A „Falu" országos szövetség már 2920 őszén külön vagonokban szállítható vándorkiállítási anyagot állított össze, melyben bemutatják az új mezőgazdasági gépeket is.

27 A Gazdasági Lapok 1922. júl. 23-tól új rovatot indít „gazdasági gépészet", majd 1923. július 28-tól „gazdasági technika" címen. A Mezőgazdák Szövetkezete már 1922 őszén nagy, kedvezményes gépvásárlási akciót hirdet, melynek egyik ígért szenzációja a 35-40 lóerős Puch-Excelsior traktor, főképpen a közép- és szövetkezeti összefogással dolgozó kisgazdaságok számára.

2 Az 1922 tavaszán tartott szokásos tenyészállatvásár gépkiállítása a híradó szerint „felülmúlta az összes eddigi ily kiállításokat".

29 A háború után, mint ismeretes, a politikában is előtérbe kerültek a kisgazda jelszavak. Az „agrárkurzus" elméleti gazdasági szakírói eleinte talán komolyan is vették ezt, s hitték, hogy a Trianonnal megtetézett súlyos háborús krízisből a kisés középparaszti gazdaságok fejlesztésével lehet kiutat találni. Bár sokan látják már ennek áthidalhatatlan nehézségeit, az abnormális birtoktagozódást, a paraszti gazdálkodás alacsony technikai színvonalát, a tőke és szaktudás hiányát stb. Legtöbben most is az utóbbit tartják olyan visszahúzó tényezőnek, mely hiányában a kisbirtok rengeteg értéket hagy kiaknázatlanul. Tovább szorgalmazzák tehát az ismeretterjesztő előadásokat, kísérleti bemutatókat, termelési versenyeket, s nem utolsó sorban kis mintagazdaságok kijelölését.

30 A devalváció miatt fellépő „súlyos gazdasági krízis" miatt többen újra fokozottan állami beavatkozást várnak a gazdálkodás irányításában. A Köztelek névtelen cikkírója felveti, hogy: 1. minden járásban nevezzenek ki szakképzett gazdasági felügyelőket, 2. adóztassák meg jobban a háború alatt szerzett s a külföldön élők bálják levezetni. Többek közt: Köztelek, 1923. ápr. 5; A magyar mezőgazdaság háború utáni gondjairól külföldön is tudnak. A holland gazdasági egyesület pl. gyűjtésre alapozott segélyakciót hirdet, mely során többek közt mezőgazdasági gépeket is óhajtanának küldeni a magyaroknak. Az OMGE ezt visszautasítja: „....ki tud példát arra, hogy szilárd és tartós oeconimiai kapcsolat jött volna létre az adakozó és a koldus között?" Ezért javasolják, hogy a holland segélyt kölcsönnek tekintsék, melyet vissza kell fizetni. Köztelek, 1920. dec. 16. 773. 26 Köztelek, 1923. jún. 7. 521; L. még: Barbaras Lajos 1965. 248. 27 Köztelek, 1920. dec. 16. 772. 28 Mezőgazdaság, 1922. dec. 1. 141. 29 Köztelek, 1922. márc. 25. 318-319. 30 Ajkai István 1923. 122. 236