Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A parasztgazdaságok gépi eszközellátásának kérdései a két világháború közötti Magyarországon

egyszerű eszközökkel kell csupán segíteni (eke, borona, lovas kapa, kézi eszközök stb.), mert a nagyobb teljesítményű gépeket ezek nem tudnák kihasználni. De pesszimistán állapítják meg, hogy gépgyáraink még ezekből az egyszerű eszközökből is kb. öt év alatt tudják a szükséges mennyiséget előállítani.

15 Egyesek a földreformok ellen is azért tiltakoznak, hogy a feloszlott kisparcellákat nem tudják majd megművelni, mert az uradalmak régi nagyteljesítményű gépeit az újbirtokosok nem tudják hasznosítani. így sokan azok is, akik elvileg egyetértettek a földreformmal, azt vallják, hogy az új birtokosokat kötelezni kellene szövetkezetek alakítására, mert csak így tudnák a korszerű gépeket és eszközöket beszerezni és észszerűen hasznosítani.

16 A földművelésügyi kormányzat ennek ellenére igyekszik súlyt helyezni a kisgazdaságok gépekkel és újabb eszközökkel való ellátására, de az elméleti okfejtéseken túl gyakorlati elhatározásokra alig kerül sor.

17 A nagybirtok érdekképviselete az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) - a forradalmi viszonyok hatására - szintén foglalkozik a kisgazdaságok várható gépszükségletének számbavételével. Krolopp Hugó egyik előadásában megállapítja, hogy minden kisgazdának kell eke, henger, borona, szecskavágó, két gazda együtt vegyen vetőgépet és rostát, 4-5 összefogva vásároljon konkolyozót. Jelzi, hogy a gépek gyártását a Földművelési Minisztérium máris engedélyezte s azok tavasza már rendelkezésre állnak.

18 A mezőgazdaság megfelelő eszközökkel való ellátása a Tanácsköztársaság földművelési népbiztosságát is többször foglalkoztatta. Igyekeznek gépeket, gépalkatrészeket jutatni a földekre. Programul tűzték ki a Mezőgazdasági Múzeum átszervezését, hogy itt oktató célzatú ismertterjesztő előadásokat tarthassanak. Időszaki vándorkiállításokat, illusztrált kiadványokat terveztek. Célul tűzték a mezőgazdasági ipar megszervezését és kiépítését, s különböző kísérleti telepeket létesítenek. Ismert tény viszont, hogy az agrárkérdések megoldására a Tanácsköztársaság rövid és gondterhelt időszakában nem lehetett perspektivikus terveket megvalósítani. A monarchia felbomlása után a mezőgazdaság, ezen belül a paraszti gondolkodás területén is új meghatározó tényezőkkel kell számolni.

20 Nem tagadható, hogy a korszak gazdászai viszonylag sokat foglalkoztak a kisüzemi keretek között termelő paraszti gazdaságok technikai színvonalának, termelési képességeinek a kérdéseivel is.

21 A kisbirtokosok segítését célzó különböző tervek azonban sorozatosan elbuk15 Köztelek 1918. XII. 31. 1918. (hasáb) 16 GL, 1918. dec. 8. 395. 17 GL, 1919. febr. 9. 32. 18 GL, 1919. febr. 16.33. 19 GL, 1919. ápr. 27. 72; Ezeket még a Köztelek szélsőségesen reakciós névtelen cikk írója is kénytelen elismerni. Köztelek, 1919. dec. 1. 243-244. 20 Gunst Péter 1976.279-296. 21 Sokkal többet, mint pl. az 1890-1918 közötti időszakban. Vö. Takács Imre 1967-1968. 265-291; Grabner Emil pl. már 1919. dec. 13-án cikket ír mezőgazdasági termelésünk megjavításának a feltételeiről. Köztelek, 1919. dec. 13. 353; A kormány Rubinek Gyula fm. miniszter kérésére háromszázötven milliós gépbeszerzési hitel megszerzésére tesz ígéretet, melynek nagyobb része a kisgazdasá234