Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A parasztgazdaságok gépi eszközellátásának kérdései a két világháború közötti Magyarországon

át változásokat: esetleg új funkcióba lépve - mint élő anakronizmus - őrzik évszázadok, néha évezredek emlékét. (Gondoljunk csak a bronzkori sarlókra, a rézkori kétélű csákányokra, görbekésekre, melyek 3^4-000 év alatt alig változtak és ma is használatosak.) Máskor egy-egy új eszköz megjelenése forradalmasíthatja nemcsak a munkafolyamatokat, hanem a művelési, termelési eljárásokat is. Ezért a parasztgazdaságban fellelhető eszközöket önálló együttesként kell szemlélnünk, amely együttes úgy, ahogy van, a maga komplex egységében fejezi ki az adott kor gazdaság technikai színvonalát.

7 Ugyanakkor osztályoznunk is kell, s meg kell határozni, melyek azok, amelyek változásokat indíthattak el, s maguk a változások milyen újabb láncreakciókká alakultak.

8 A parasztgazdaságok munkaeszköz-állományának tényezőivel 1848 és 1914 között történelmi periódusban 1965-ben megjelent, s idézett tanulmányunkban foglalkoztunk. 1914-től 1944-ig tovább folyt a paraszti munkaeszközök átalakulása, s a jellemző új, amely magát a termelést megszabta, a gépesítés volt. Az alig több mint fél évszázada önállósult paraszti üzemek fejlődése azonban ebben az időben sem volt zavartalan. A gépesítés szempontjából e rövid időszakaszt is több periódusra lehet tagolni. 1914-1918 között, a háborús években természetszerűleg háttérbe szorultak a termelés távlati perspektíváit kutató elméletek, még inkább azok gyakorlati megvalósítása. A napi gondok, a háborús gazdálkodás miatti szükségintézkedések elhomályosították a távlati elképzeléseket.

9 Az első előremutató, a várható békeidőre utaló fejtegetések kb. 1918-tól kaptak teret a lapokban. A Köztelek névtelen cikk írója pl. 1918. január 26-án felhívja a figyelmet arra, hogy a háború utáni aktív külkereskedelmi mérleget csak a mezőgazdaság biztosíthatja. Ezért nagyarányú gép- és anyag import segítségével kell fokozni a gazdaságok termelőképességét.

10 Erre más szerzők szerint azért is szükség lesz, mert számítnunk kell az Ukrajnából várható gabonadömpingre.

11 De számítani lehet arra is, hogy esetleg gépgyáraink bekapcsolódhatnak az ottani gépszükségletek ellátásába.

12 Romantikusnak tűnő tervek születnek ekkor is a Hortobágy feltörésére és öntözésére.

1 Mint tudjuk, a háború befejezése egészen más fordulatot hozott, mint amire a monarchia szellemében gondolkodó gazdasági teoretikusaink még 1918 első felében is számítottak. így nem csoda, ha a forradalmi időszakokban többnyire tanácstalanul hallgattak, illetve a termelés legszükségesebb napi kérdései kerültek előtérbe. Ami a kisgazdaságok eszközellátását illeti, még a háború előtt kialakult teóriákra hivatkozva

14 azt írják, hogy a kisgazdaságokat csupán jobb minőségű, de 7 Makkai László 1963. 10. 8 Baranyovits Dezső 1941. 9 Takács Imre 1967-1968. 265-291; Kerék Mihály 1939. 138. 10 Köztelek 1918.

1. 26, 87; ue.-t könyvben is kifejti Münzinger Adolf 1918. 11 Köztelek 1918. II. 224. 12 Gazdasági Lapok (továbbiakban: GL) 1918. máj. 12. 159. 13 Köztelek 1918. IV. 6. 539. Ekkor mintegy 28 000 hold feltörését, s kb. 14 000 hold öntözését tervezik. 14 Berger Károly Lajos 1910. 4, 7-18. 233