Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A parasztgazdaságok gépi eszközellátásának kérdései a két világháború közötti Magyarországon

eszközkészlete is átalakult.

3 Ez az eszközváltás azonban úgy ment végbe, hogy miatta lényegében nem változott meg a paraszti gazdálkodás struktúrája, munkaszervezete, nem befolyásolta lényegesen a termelés megszokott menetét, hanem az új eszközök egyszerűen beilleszkedtek a régi helyére. Legfeljebb a munka intenzitását, minőségét javították az új gépek és eszközök. A parasztság tehát a két világháború között még őrizte azokat a munkahagyományokat, szokásokat, melyek a feudalizmus évszázadaiban kristályosodtak ki. Ezt kutathatta még a korabeli néprajztudomány, s benne megtalálhatta azokat a táji, történelmi hagyományokat, amelyek eredete olykor a messze múltba vezettek vissza. Maga az eszközváltás azonban már önmagában is jelezte, hogy a feudális paraszti szervezet átalakulóban van. Sorozatosan felbomlottak, széthulltak azok a közösségi kapcsolatok, melyek annak idején a közösségi birtoklási rend, a földesúri birtokszervezethez való kötődések, a termelés közösségi irányításának idején alakultak ki. Miközben a parasztgazdaságok mindinkább önállósulnak, a gazdálkodás irányítását is mindinkább az állami közigazgatás veszi át. Maga a felbomlási folyamat korszakunk alatt nem fejeződött be. De bizonyos, hogy eredményeként megnőtt a különbség egyes tájak, de az egyes parasztgazdaságok között is. Nemcsak a vagyoni különbségekre gondolok itt, hanem a gazdasági műveltség, a hagyományokhoz való kötődés is különbözőképpen jelentkezett. Egy szakszerűen kezelt dunántúli, mezővárosi parasztgazdaságot szinte évszázadok választottak el nemcsak a keleti országrészek elmaradt társaitól, hanem saját közösségük törpebirtokainak kezdetleges műveltségétől. Feladatuk éppen ezért nehéz, mert az általunk megfigyelt tendenciák nem egyformán jelentkeztek, és nem egyformán hatottak a parasztság különböző rétegei között. A munkaeszköz-kutatás az utóbbi évtizedekben egyre inkább az érdeklődés homlokterébe került. Célját, jelentőségét Marx alapvető megállapítása óta

4 sokan meghatározták, de ezek számunkra fontos lényegét legjobban Wolfgang Jacobeit summázta: „A munkaszerszám történetében tükröződik legvilágosabban egyrészt a mindenkori gazdasági forma, amelyben alkalmazást nyer, másrészt a megfelelő termelési folyamat fejlődése. Egy munkaszerszám változása és továbbfejlődése új termelési módszereket - és megfordítva - idézhet elő, amelyek gazdasági módokat határoznak meg. De ezek befolyása a termelési viszonyokra és ezzel az egész népkultúrára általában nyilvánvaló".

5 A paraszti háztartásban, a parasztgazdaságban használatos kisebb-nagyobb munkaeszközöknek a sokasága azonban nem egyenlő mértékben kapcsolható a termelési folyamatok változásához.

6 Vannak eszközök, melyek szívósan vészelnek 3 Varga Gyula 1965. 300-315. 4 Marx, Kari 1949-1951.

1. 194. 5 Jacobeit, Wolfgang 1966. 1-12. 6 A parasztgazdaságok teljes eszközkészletének funkcionális leírása hazánkban csak az utóbbi évtizedekben került előtérbe. Vö. Fél Edit-Hofer Tamás 1961. 487-535; Uő. 1974. 415-510; Az alföldi tanyák eszközkészletének felméréséhez jó kérdőíves módszert dolgozott ki Juhász. Antal Szeged, Móra Ferenc Múzeum. 232