Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A parasztgazdaságok gépi eszközellátásának kérdései a két világháború közötti Magyarországon

A PARASZTGAZDASÁGOK GÉPI ESZKÖZELLÁTÁSÁNAK KÉRDÉSEI A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁGON A parasztság alapvető munkaeszközei a középkortól a XIX. század közepéig alig számba vehető módosuláson mentek át. A XIX. század második felében azonban Magyarországon is eszközváltás következett be.

1 Maga az eszközváltás több mint félévszázados folyamat volt, s jellemzője, hogy az ország különböző vidékein nem egyszerre ment végbe, s nem is egyenlő méretű változásokat eredményezett. Általában azt figyelhettük meg, hogy a mai ország területén 1848 és 1914 között teljes eszközváltás történt a sarló-kasza vonatkozásában, amikor is teljesen eltűnt a gabonaneműek sarlóval történő aratása, s ezentúl mindenütt általában kaszával arattak. Eltűnt a faeke is, s helyette a különböző típusú félvas-, vasekék terjedtek el. Teljes átalakulásról beszélhetünk a cséplés vonatkozásában is, hiszen ezentúl a nyomtatás és a kézi cséppel való cséplés már csak reliktumként bukkan fel itt-ott az országban. Helyette a gőzgéppel hajtott cséplőgép lett az általános. A cséplőgépek elterjedésével hozható kapcsolatba, hogy a magtisztításban is elhagyták az ősi szelelés, szórás műveletét, s helyette kézi hajtású szórórostákat és más magtisztító gépeket alkalmaztak.

2 Több esetben részleges eszközváltásról beszélhetünk, amikor az új eszköz nem szorította ki teljesen a régit, hanem a régi és az új tartósan megmaradt egymás mellett, mintegy kiegészítette egymást. (A gépi vetés mellett még elevenen élt a kézzel való vetés, a vas fogasborona nem szorította ki sem a fakeretes boronát, sem a tövisboronát, az ekekapa a kézikapát stb.) Voltak olyan nagyteljesítményű gépi eszközök, melyek ebben az időben már széles körben ismertek voltak, mégsem tudtak a parasztság körében elterjedni (mint pl. a különböző kaszáló-, arató gépek). Az eszközváltás okát a kapitalista termelési viszonyok kialakulásában kereshetjük elsősorban. A jobbágyfelszabadítás után kialakult kisparaszti gazdaságok is kénytelenek voltak bekapcsolódni a kapitalista rendszerű árutermelésbe. Ezért a fellendült gépgyártás, a korabeli gazdasági propaganda, egyes haladó nagybirtokok példamutatása, és még sok más helyi tényező hatására a parasztgazdaságok 1 Varga Gyula 1965. 267-348. 2 A gép fogalmának meghatározásához 1. Weber, Max 1979. 17. „A szerszámok a munka olyan eszközei, amelyek az emberi munkaerő organikus kifejtéséhez idomultak" ...„készüléknek nevezzük azokat a munkaeszközöket, amelyeket kezelni kell" A gépek mechanizált, azaz a munkát önműködően végző készülékek." 231