Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában

gépversenyen megjelentek az országban az első „önlerakó" aratógépek is (Mac Cormick, Hornsby, Howard, Mattison, Kearsley, Kachelmann).

462 Az egyes gyártmányok között ebben az időben már eltűntek a lényeges különbségek, a kitűzött célnak általában mindegyik megfelelt.

463 Az Arad megyei Istvántelken 1884-ben bemutatták a Marsh-féle kévekötő aratógépet.

464 Azonban az ilyen gépek csak az 1890-es években tökéletesedtek annyira, hogy a nagybirtokosok megvásárolhatták, s kellő biztonsággal használhatták. A gép ára ekkor még 750-800 Ft volt, s a hozzá való zsineg mázsánként 70- 100 Ft-ba került. A magas önköltség miatt ebben az időben még nem is volt kifizető. Nyilvánvaló, hogy - a kísérleti gazdaságok kivételével - elsősorban az aratószrájkok letörésére vásárolták az ilyen gépeket. A Heves megyei Gazdasági Egyesület nyíltan bevallja, hogy azért rendez aratógép versenyt, hogy „míg a szocializmus a zavarosban halászik", a gazdákat felkészítse.

465 A század végén a magyar nagybirtokosok közt még mindig az egyszerű önlerakó gépek voltak a népszerűek, de az egyre növekvő gépesítés ellenére sem állítható, hogy a századforduló táján általában géppel arattak a nagybirtokon. A Vértesalján 1858ban még egyetlen aratógép se működött,

466 s 1865-ben Galgóczy Károly a géppel való kaszálást még csak meg sem említi.

467 A Falusi Gazda Naptára szerint 1860-ban az arató-kaszálógépek használata még egyáltalán nem volt általános.

468 Az országos felmérés szerint 1871-ben még csak 1761 aratógép volt az országban; 6 megyében egyáltalán nem, 19 megyében 20-nál kevesebb, 11 megyében 50nél kevesebb aratógép volt használatban.

469 De ha meg is vették az aratógépet, a nép ellenállása miatt nem állíthatták munkába, miként a bajai uradalomban, ahova azután nemzetiségi vidékről hozattak munkásokat az aratás befejezésére.

470 A század végén az aratógép mégis már igen terjedt. Hovatovább parasztgazdaságokban is említenek aratógépeket.

471 Az 1895. évi statisztikai felvétel meglehetősen nagy számban tüntet fel aratógépet középbirtokosok kezén is: 13 329 462 Vasárnapi Újság 1869. 401; Gazdasági Lapok 1873. 359, 1874. 373. 463 Ezt bizonyította az 1875-ben Debrecenben rendezett aratógép-próba is. Uo. 1875. 359. L. még uo. 1875.431. 464 Erdélyi Gazda 1884. 242. 465 Gazdasági Lapok 1907. 529; Mezőgazdasági Szemle 1891. 189, 230, 285; Gazdasági Lapok 1907. 146,560,592. 466 Falusi Gazda 1858. 106. 467 Galgóczy 1865. 121. 468 Falusi Gazda Naptára 1866. 33-34. 469 Gazdasági Lapok 1877. 45. 470 Nagy István 1944. 63. 471 Berger 1907. 32. Említi, hogy Vadászerdőn Nagy Balog János 40 holdas paraszt kévekötő-aratógépet vett, hogy ne kelljen félnie az aratósztrájktól. Egy Bács megyei kisgazda ugyancsak vásárolt aratógépet. Gazdasági Lapok 1907. 321. Mosón megyében egy-két volt jobbágy már korábban is ellátta magát aratógépekkel. Major 1878.

1. 990. - Az 1900-as években a Hajdúság néhány községéből is vannak adataink az aratógép használatáról. Hódos E. gyűjt. 1961-ben Vámospércsen, Fodor L. gyűjt. 1961-ben Hajdúszováton, Kiss P. gyűjt. 1961-ben Nagylétán. (A gyűjtők birtokában.) 225