Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában

Gubicz, Benkő gépgyártók kezdeményezését, hogy műhelyeikben gépészeket képeznek ki. 1861-ben egy gépészeti iskola felállításának terve is felmerült.

14 A jó gépész azonban még húsz évvel később is igen keresett ember volt, s szinte versengtek érte az uradalmak. Egyre inkább elterjedt az a szokás, hogy az uradalmak nemcsak egy-egy idényre, hanem egész évre szerződtetik a gépészeket, akik az idénymunkák elvégzése után a gazdasági gépeket javítgatták, karbantartották.

315 Hajnik nagycenki jószágigazgató azt is javasolta, hogy olyan vidékről, ahol nincs elég szakember, küldjenek tanulókat olyan vidékre, illetve olya gazdaságokba, ahol kiváló gépészek vannak; így Cenken Bokor kovács szívesen vállalna tanulókat.

316 Egyébként az uradalmi gépészek arra törekedtek, hogy minél előbb maguknak szerezzenek valamilyen hasznot hajtó gépet, elsősorban cséplőgépet, s ezzel önálló vállalkozást kezdhessenek; ezeknek a gépészeknek van legnagyobb részük abban, hogy az 1880-as évektől kezdve a cséplőgépek a magyar falvakban meghonosodtak. A szakképzett gépészek közvetítésével az 1900-as évek elejétől kezdve a Szakképzett Gépészek Országos Szövetsége foglalkozott, „megbízható helyre" díjtalanul közvetítve „megbízható gépészeket". Viszont jellemző, hogy a szövetség 1907-ben kimondta, hogy szociáldemokrata gépészeket nem közvetít a gazdáknak.

317 Az új mezőgazdasági gépek propagálói többször panaszolták, hogy a gépek terjedésének fő akadálya a magyar népnek az újítástól való irtózása.

31 1846-ban még a földesurak közt se akadt 45 vállalkozó, akik 20 forintjával összeadták volna egy angol cséplőgépnek az árát, amelyet abból a célból akart a Magyar Gazdasági Egyesület behozatni, hogy az itteni gyárosok lemásolják. (A másolat elkészülte után az eredeti gépet kisorsolták volna a részvényesek között.) 19 Főleg a nép közt volt az a vélemény, hogy a „tzifrázó szerszám pedig nekünk tsak komédia". Galgóczy is „értelmességünk fejletlenségéiben látja a gépek terjedésének fő akadályát.

20 Egy tudósító írta ebben az időben, hogy Pozsegától (Szlavónia) Pestig utaztában igen sok olyan gazdatiszttel találkozott, aki a Gazdasági Lapoknak hírét sem hallotta.

321 Nem csoda hát, ha a parasztság még tartózkodóbb a számára idegen, amellett drága gépekkel szemben.

322 A gépek türelmet314 Gazdasági Lapok 1873. 101; Magyar Gazda 1861. 72. 315 Sevin 1944. 26-27; Gazdasági Lapok 1864. 212-214, 1874. 273. 316 Uo. 1856.26. 317 Uo. 1907.425. 318 Egy Torna megyei tudósító írja: „a parasztok mérföldnyire elviszik búzájukat őrletni a vízimalomba, minthogy a Koburg herceg helybeli gőzmalmát vennék igénybe, mert bizalmatlanok a gőzmalommal szemben." Kalauz 1858. 78. 319 Sevin 1944.21. 320 Galgóczy 1855.231. 321 Gazdasági Lapok 1855. 413-414. 322 Az Arad megyei paraszt földjén neveti, ha vasekét lát, azt adván okul, hogy a vasekékkel az adót le nem szállítják. Uo. 1858. 408. - A Bihar megyei Nagyrábén a vidék 25 év alatt semmit nem változott, „sopánkodnak azon kincs után, mit a nádasok és a víz meghozott, de a Berettyó szabályozás által végkép elenyészett". Azért nem változtatnak a gazdálkodáson, mert így szokták meg. Kertészgazda, 1866. 738. - Cserháti Sándor 1888-ban ugyancsak arról értekezik, hogy „a földművelő néposztály mindenütt szívesen ragaszkodik a régihez, a megszokotthoz, az újításnak nem embere". „Apám, öregapám is így csinálta és mégis jó volt." Mezőgazdasági Szemle 1888. 168. 196