Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában

magát, s részt vettek a nevesebb magyar gépgyárak is. A parasztság szempontjából elég arra utalni, hogy több mint 8000 kisgazda tekintette meg a kiállítást.

281 Az eszközkiállítások, bemutatók és versenyek mellett a korszerű gazdasági műveltség és eszközök propagálásában nagy szerep jutott egyes intézményeknek is. Első helyen kell említenünk az Országos Gazdasági Egyesületet, alapjait még Széchenyi István rakta le 1826-ban (ténylegesen 1835-ben alakult meg).

282 Az egyesület ugyan 1849-től 1867-ig nem működött, de az 1848 előtt köréje tömörült gazdák (Török János, Benkő Dániel, Korizmics László, Entz Ferenc, Morócz István, Czilhert Róbert, Érkövy Adolf, Galgóczy Károly stb.)

283 az önkényuralom idején is agitatív tevékenységet fejtettek ki. Az egyesület és megyei fiókjai évenként megrendezték a különböző kiállításokat, igyekeztek gépeket vásárolni abból a célból, hogy azt az érdeklődőknek kölcsönadják vagy bemutatókon népszerűsítsék. Igyekeztek vidéki mestereket is felkutatni, akik különböző készítményeikkel segítették a gépek tökéletesítését.

284 Az Erdélyi Gazdasági Egylet külföldi gépeket vásárolt, s a beváltakat árverésen adta el vagy kisorsolta.

285 A Bihar megyei gazdasági egyesület 2 forintos részvényeket adott ki, s a befolyt pénzen kísérleti célra új gépeket készíttetett.

286 Az OMGE segítette a Magyar Általános Közgazdászati, Ipar és Kereskedelmi Központi Ügynökség felállítását 1858-ban, melynek fő célkitűzése a mezőgazdaság iparosodásának a szorgalmazása volt.

287 Az egyesület indítványára állították fel 1869-ben Magyaróváron a Gazdasági Gépkísérleti Állomást, ahol kipróbálták a legújabb gépeket, s megfelelő utasításokkal, javaslatokkal bocsátották a gazdaközönség rendelkezésére. A fő vél az volt, hogy csak kipróbált gépek kerüljenek forgalomba.

288 A mezőgazdasági kultúra terjesztésében komoly szerepe lett Girókuti Ferenc 1871-ben tett alapítványának is; különböző tárgyakból álló gyűjteményét a Közteleken állította fel, s ez a gyűjtemény lett az alapja a Városligetben 1907-ben felállított Mezőgazdasági Múzeumnak.

289 A korszerű mezőgazdaági termelés népszerűsítésében természetesen fontos szerepet vittek a különféle gazdasági tanintézetek. Ezeknek mintegy előfutára volt Tessedik Sámuel híres szarvasi gazdasági iskolája (1779-1806), melyben Tessedik a jobbágy fiatalokat a korszerű gazdálkodás fogásaira tanította meg. Majd 1786-tól 1855-ig a Torontál megyei Nagyszentmiklóson működő nagy hatású gazdasági iskola. Igen jelentős helyet foglalt el a mezőgazdasági szakoktatás történetében a keszthelyi Georgikon, melynek paraszt-tagozata is működött, s ezen elméleti és 281 Szatmári Gazda 1913. 3-5. 282 Wenzel 1887.418. 283 Falusi Gazda 1859. 321; Mezőgazdasági Szemle 1902. 170. 284 Sevin 1944. 16, 56; Magyar Gazda 1859. 187. 285 Gazdasági Lapok 1856. 123-124; Erdélyi Gazda 1887. 131. 286 Hetilap 1845. 104-105. 287 Gazdasági Lapok 1858. 453. 288 Köztelek 1893. 864-865; Sárközi-Szigetvári-Szilágyi 1959. 22. 289 Gazdasági Lapok 1907. 455. 191