Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában

gyakorlati képzésben részesültek a tanulók. (Jellemző, hogy az 1797-ben felállított híres intézet 1848-ban azért szűnt meg, mert tanárai és növendékei nagy részben a szabadságharc katonái közé álltak.) Később nagy hírnévre tett szert az 1818-ban felállított Magyaróvári Gazdasági Tanintézet is, melyet 1850-ben az állam vett át (ettől kezdve itt német nyelven folyt az oktatás). 1865-ben a Georgikonban újra alapítottak egy országos gazdászati és erdészi felsőbb tanintézetet, s vele kapcsolatosan földműves iskolát. 1868-ban Debrecenben, 1869-ben Kolozsmonostoron, 1875-ben Kassán állítottak fel gazdasági tanintézetet, 1867 után pedig több mint 15 helyen szerveztek alsóbb mezőgazdasági iskolát, melyekben parasztfiatalok is szerezhettek mezőgazdasági szakműveltséget.

290 Nagy hiba volt azonban, hogy a mezőgazdasági szakoktatást is - mint általában az egész földművelésügyet az a nagy- és középbirtokosság irányította, amelynek nem volt érdeke, hogy az okszerű földművelés a parasztság körében is elterjedjen. l A mezőgazdasági gépek és eszközök meghonosodását nagyban elősegítette, hogy az 1840-es évektől kezdve bokrosodó mezőgazdasági szaklapok, de a népszerű politikai lapok is, széles körű propagandát fejtettek ki a gépesítés érdekében. 1849 után nemcsak a nagybirtokosok érdekeit védő Gazdasági Lapok, Erdélyi Gazda, hanem a Magyar Gzda új folyama, s 1857 óta a Falusi Gazda is harcolt a gépek elterjesztéséért.

292 De az olyan népszerű lap is, mint a Pesti Napló vagy a Vasárnapi Újság szinte minden számában közölt olyan cikket vagy hirdetéseket, melye az új eszközök népszerűsítését szolgálta. E lapok néha a géprendelések lebonyolításában vagy a szükséges alkatrészek megszerzésében is segítettek a gazdáknak.

29

' A Magyar Néplap 1857-ben egyenesen azt javasolta, hogy minden kisebb város állítson fel tudakozó irodát, melyeknek az lenne a feladata, hogy a kisebb gazdák részére mezőgazdasági gépeket közvetítsen. A cikkíró szerint legtöbbször azért nem terjednek a gépek, mert a nép nem ismeri őket. Ezek az irodák segíthetnének a legjobb gépek népszerűsítésében, azok felügyeletét pedig a községi hatóságok vagy a lelkipásztorok láthatnák el.

294 A magyar és a külföldi gyárak kapacitásának növekedése következtében egyre több gép és eszköz halmozódott fel a raktárakban, a gyárak a parasztság pénzesebb elemeit is igyekeztek maguknak vevőül megszerezni. Amikor hirdetéseikkel, színesen illusztrált katalógusaikkal kezdik elárasztani az országot, sőt a kivitelük szempontjából számba jöhető balkáni országokat is, azzal hízelegnek a parasztoknak, 290 Bálás Árpád 1890. 548-551; ua. 1896. 291 Dániel 1913.1.23-51. 292 A Falusi Gazda 1873-tól Máday Izidor és a Légrády testvérek kezébe került. Ettől kezdve tudományos szempontból kevésbé használható. 293 Sevin 1944. 13, 17. 294 Magyar Néplap 1857. 774. - A lapok s a korabeli szakkönyvek hatalmas agitációt fejtenek ki a gépesítés mellett. Molnár A. pápai papnövendék elméleti okfejtéssel magyarázza a gépek jelentőségét. Többek között ezt írja: „A gépek az ember anyagi érdekeinek kielégítését megkönnyítvén, időt, alkalmat nyújtanak magához illőbb szellemi célokért küzdeni s e jelentőségük által az embert az okos szabadsághoz emelik közelebb." Molnár Aladár 1859. 26. 192