Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában

1869-ben „a munkáskezek nagy hiánya és drágasága miatt földművelési iparunkat beláthatatlan veszteséggel fenyegető baj enyhítésére a legcélszerűbbnek ismert s a kézierőt pótló aratógépek ismertetése és terjesztése végett" az ország több pontján maga rendezett aratógép versenyt. A megfontolás az volt, hogy ha a munkásnép látja, hogy „munkája gépekkel is pótolható, nélkülözhetetlensége érzetéből származó túlkövetéléseit mérsékelni lesz hajlandó".

273 A felhívásra országszerte megrendezték az aratógépversenyeket, ezek azután kihívták a parasztok ellenállását.

274 Az 1870-es évek elején még mindig lázas igyekezettel tartották a földbirtokosok az aratógépversenyeket. Központjuk Békéscsaba volt, ahol nemzetközi méretekben is komoly bemutatókra került sor.

275 Az aratógépek természetesen nem számíthattak a parasztok között elterjedésre, bemutatói csupán az osztályharc kiélezésében játszottak nagy szerepet. Az aratógép verseny ekén azonban bemutatásra kerültek olyan eszközök is, melyek a parasztság érdeklődését is hovatovább felkeltették. 1871-ben Gyöngyösön, Miskolcon, Békéscsabán, 1874-ben Újkígyóson (Békés m.), Sárvárott, 1875-ben ugyancsak Békéscsabán az aratógépek mellett ekék, boronák, vetőgépek s főként cséplőgépek is vetélkedtek egymással.

276 Az 1870-es évek végétől mind gyakrabban rendeztek olyan vidéken is gépbemutatókat, ahol lassan haladt a gépesítés. 1877-ben Kolozsmonostoron (Kolozs m.) és Csíkszeredán (Csík m.) szerveztek gazdasági eszközkiállítást.

277 A Szajolban (Szolnok m.) 1889-ben rendezett nemzetközi aratóverseny már olyan tapasztalatokkal szolgált, hogy a rendezőbizottság Lázár L. Pált és Szabó Ferencet megbízta: dolgozzák fel az aratógépek használatában eddig elért eredményeket.

278 Továbbra is voltak azonban kimondottan kisgép-bemutatók is. A népszerű szántás- és ekeversenyek mellett terjednek a vetőgép-bemutatók.

279 A Temes megyei gazdasági egyesület a kiállításon vagy szántó versenyeken nem pénzt tűzött ki jutalmul, hanem egyegy korszerű gazdasági eszközt, például egy Sack-ekét.

28 Az első világháború előtt a legnagyszabásúbb mezőgazdasági gépbemutatóra a Nyitra megyei Galántán került sor 1913-ban. A kiállítást az Országos Magyar Gazdasági Egyesület rendezte a diószegi cukorgyár galántai uradalmában, s róla több külföldi résztvevő úgy nyilatkozott, hogy hasonló méretű gépbemutatót még külföldön sem láttak. A kiállításon több mint 210 külföldi vég képviseltette 273 Erdélyi Gazda 1869. 2. 274 A lapok nagy elismeréssel írnak a Mosón, Bihar és Békés megyei Gazdasági Egyesületek nagysikerű aratógépversenyeiről. Sárközi-Szigetvári-Szilágyi 1959. 11; Vasárnapi Újság 1869. 245, 549. 275 Gazdasági Lapok 1873. 277; Erdélyi Gazda 1873. 140. 276 Magyar Gazda 1871. 217; Gazdasági Lapok 1874. 262-263, 295, 1875. 607, 609, 622-623, 457. 277 Erdélyi Gazda 1877. 215, 251. 278 Mezőgazdasági Szemle 1889. 331-332. 279 Erdélyi Gazda 1887. 115; Mezőgazdasági Szemle 1887. 478; Falusi Gazda 1893. 264. 2S0 Berger 1907. 32. 190